Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország – jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 53. küldöttgyűlésén, Székesfehérváron, írja az MTI.

20220310 Veszprém

Interjú
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke

Fotó: Penovác Károly PK Veszprém Megyei Napló
Fotó: Penovác Károly / Mediaworks

Az Állami Számvevőszék korábbi vezetője előadásában arról beszélt, hogy a fogyasztói árindex februárban 25,4 százalékos volt, de 2024 nyarára 3 százalék körülire eshet, miközben az államadósság jóval 70 százalék alá csökken jövő év végére, az államháztartási hiány pedig 2,9 százalék körül alakulhat.

Előrejelzésében rámutatott, hogy a magyar az idén 1 százalék körüli, jövőre már 3,5–4 százalék közötti növekedést mutathat, míg az év végére 10 százalék alá csökkenő mellett 2024-ben sokkal jobb inflációs környezet várható.

Kovács Árpád kitért arra, hogy Magyarország az egy főre jutó GDP alapján jelenleg az uniós rangsor alsó harmadának elején áll, megelőzi többek között Portugáliát és Szlovákiát, 2029-re viszont felléphet a középmezőnybe. 2020 óta hazánk nominális GDP-je emelkedik, nemcsak az inflációs hatások, hanem a volumenbővülés miatt is. Az idén 78 ezer milliárd forint lesz a bruttó hazai termék – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalomban óriási a visszaesés a tartós fogyasztási cikkek, az elektronikai termékek és az élelmiszer-kereskedelem területén, ami az évek óta emelkedő áfabevételekre is kedvezőtlen hatással lesz. Az állam szerepe jelentős a beruházásoknál, amely most mérséklődést mutat, ugyanakkor az áremelkedések miatt értéket tekintve nagymértékben emelkedik. Szintén bővülés tapasztalható a járműgyártás és a turizmus területén – mondta a KT elnöke.