Bár sokan úgy gondolják, hogy a gabonapiacon történt áresésnek köszönhetően fellélegezhettek az állattenyésztők, s a múlt évinél jóval alacsonyabb takarmányárak mellett tudnak tejet, tojást, húst előállítani, ez azonban még távol áll a valóságtól. A gabonaárak alakulása a takarmányköltségeken keresztül nagymértékben meghatározza az állattenyésztés jövedelmezőségét.
Az elmúlt hónapokban beáramló olcsó ukrán gabona miatt a termények ára nem éri el a tavalyi aratás utáni árszint felét, mindez azonban egyelőre nem érezhető segítség az állattartóknak.
Wagenhoffer Zsombor, Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: a helyzet az, hogy sokan egész télen és még most is a tavaly drasztikusan magas árakon megvásárolt terményből készített takarmányt etetik. Akiknek tehát még vannak készleteik tavalyról, azokat egyelőre nem érinti az olcsóbbá vált gabona.
Abban bízunk, hogy idén aratás után nem szállnak el az árak, mint tavaly, és a gabonatermesztők közül többen lesznek hajlandók magyar állattenyésztőknek eladni megfizethető áron a terményüket
– mondta a szakember, majd megjegyezte: tavaly sajnos szép számban voltak olyan gabonatermesztők, akik még az akkori magas áron sem adták el a terményüket, mondván, lesz még ennél is drágább a gabona. „Talán az elmúlt év tapasztalatai alapján többen megértették, amit hosszú évek óta mondunk: a gabonaexport-kitettségünket az állattenyésztés fejlesztése úgy tudja csökkenteni, hogy közben vidéki munkahelyeket őrzünk meg és az élelmezésbiztonságunkat erősítjük” – mutatott rá Wagenhoffer Zsombor.
Az állattenyésztőkhöz hasonlóan a takarmánygyártók is bevásároltak a múlt évben a drága gabonából, ezért a terményárak esése csak lassan jelenik meg a takarmányok piacán. Bár már elkezdett csökkenni a termékek ára, ez azonban még messze nem tükrözi a jelenlegi gabonaárakat. A szakember ezért a következő hónapokban további takarmányár-csökkenésre számít.
Az ügyvezető igazgató szerint tavaly nagyon nehéz évük volt a hazai állattartóknak, de az idei sem lesz sokkal könnyebb. A jelentős mértékű inflációval párhuzamosan csökkent a tej-, a tejtermékek és a húsok fogyasztása. Tavaly a tejtermelők kivételével minden állattenyésztő ágazat jövedelmezősége romlott, a sertéstartók veszteségei voltak a legsúlyosabbak. Az idei év viszont éppen a tejtermelőknek lehet nehezebb.
A tejpiacon sajnos hamarabb kezdődött és drasztikusabb az áresés, mint a takarmányoké. Az év eleji rekordmagas nyerstej-ár sajnos már a múlté. Ráadásul sokak felvásárlási szerződése áprilisig szólt, az újrakötéseknél kemény harcok alakultak ki a termelők és feldolgozók között
– jegyezte meg Wagenhoffer Zsombor. A szakember szerint egyelőre nem jók a kilátások, de a tej termékpálya szereplői már többször bizonyították az elmúlt években, hogy az ilyen helyzeteket a veszteségek megosztásával lehet legjobban átvészelni.
A sertéstartók esetében pozitívabbak a kilátások. Az EU sertéságazatának kibocsátása csökkenő pályán van, aminek elsődleges oka a brüsszeli zöldpolitika érvényesítése. Ezek hatása a nagy állatsűrűséggel és intenzív sertéstartással, valamint erős zöld pártokkal rendelkező tagállamokban nagyobb.
Wagenhoffer Zsombor szerint a hazai állattenyésztés kitörési pontját a legújabb technológiák alkalmazása jelentheti.
Országunk mérete miatt nekünk nem a tömegtermelésben kell versenyezni, a minél többet minél olcsóbban elv szerint, hanem a minőséget előtérbe helyezve kell termelni.
A szakember szerint az a cél, hogy a magyar élelmiszer megfizethető legyen, és emellett a legjobb, a legízletesebb, a legegészségesebb és a leginkább környezetkímélőbb módon legyen előállítva magyar genetikára, itt tenyésztett állatokra alapozva. „Közös felelősségünk, hogy ezek a genetikai alapok jó kezekben maradjanak, hogy az emberek, a fogyasztók bízzanak a magyar állattenyésztőkben, keressék azokat a termékeket, amelyeket ez az ágazat előállít.”
