Nagy Márton: „2023-ban az átlagos irányadó kamat 16 százalék körül lehet”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz állami vállalati hitelprogramok nélkül recesszió lenne Magyarországon, a Széchenyi Kártya és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 1,0-1,2 százalékkal járul hozzá az idén a GDP-növekedéshez – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter online konferencián csütörtökön. Hangsúlyozta: a fő cél változatlanul a recesszió elkerülése és az infláció egy számjegyűre csökkentése az év végére.
Közlése szerint április végéig a Széchenyi Kártya Programban 387 milliárd, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban 534 milliárd forintnyi szerződést kötöttek. A tárcavezető a Portfolio Hitelezés konferenciáján kiemelte: a Széchenyi Kártya Program állománya az idén 800-900 milliárd, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramé pedig ezer milliárd forinttal bővülhet. Örvendetesnek nevezte, hogy oldódni látszik az energiacsapda, mert az ország energiaszámlája csökkent.
A magas kamatkörnyezet ugyanakkor marad az idén és jövőre is. Az energiaimport értéke 2022-es 17 milliárd euróról az idén várhatóan 9 milliárra csökken, a háztartások 70-75 százalékát védi a rezsicsökkentés
– mondta.
Ismertetése szerint 2023-ban az átlagos irányadó kamat 16 százalék körül lehet a tavalyi 10 után, 2024-ben pedig még mindig a magas kamatok lesznek meghatározók. Az állami kamatkiadások megugrottak – mutatott rá. Az államadósság adósságszolgálattal kapcsolatos kamatkiadásai tavaly a GDP 2,8 százalékát tették ki, az idén 3,5–3,8 százalékot fognak, jövőre pedig 4-et jelenthetnek. Mindez két év alatt mintegy ezer milliárd forint többletkiadást jelent a költségvetésnek – emelte ki. A kamattámogatott hitelek növekvő finanszírozási igénye miatt mind a lakossági oldalon (babaváró hitel), mind a vállalati kamattámogatott hitelek (Baross Gábor, Széchenyi Kártya Programok) esetén nőnek a terhek – tette hozzá. Mindezek mellett a jegybank eszközeinek magas kamata miatt felmerülő veszteségtérítés további terhet róhat a költségvetésre.
Arra figyelmeztetett, hogy a magas kamatok a hitelpiac összeomlását okozhatják, a piaci kölcsönök az év elején teljes mértékben leálltak. A hitelpiacok kiszáradásának kockázata fenyegetett, ha az állam nem avatkozik be akár a Széchenyi Kártyák, akár a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon keresztül. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy le kell szorítani az inflációt, mert azzal a kamatok is csökkenhetnek. Jövőre is folytatni kell az infláció csökkentését.
Arra is kitért, hogy a magas kamatok mellett a vállalatok 50-60 százaléka nem tudott volna hitelt felvenni.
Tévesnek nevezte azt a vélekedést, miszerint a támogatott hitelek növelnék az inflációt. Pont az ellenkezője igaz, mivel a hitelek megőrzik és növelik a piaci szereplők számát, a kínálati oldal bővülése pedig a fogyasztói árak csökkenéséhez vezet – magyarázta. Az állami vállalati hitelezés tehát jelentősen enyhíti a kínálati sokkokat.
Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a szektor kihívásai között említette, hogy nagyobb az állami terhek mértéke, mint a teljes bérköltség. Tavaly az állami terhek az MNB számításai szerint közel 500 milliárd forintos mínuszt jelentettek a bankrendszernek, a legnagyobb tétel ebből a 226 milliárdos extraprofitadó és a 195 milliárdos kamatstop volt, ezzel már több extra adót fizet a bankszektor, mint a teljes bérköltsége. A kamatcsökkentéseket a bankok jövedelmezősége azonnal, a terhei viszont csak jelentős késéssel követik – mondta. Örvendetesnek nevezte ugyanakkor, hogy bár a hitelezést visszaveti a magas kamatkörnyezet, nem emelkedett a nem teljesítő kölcsönök állománya, stabil a bankszektor. Magyarországot nem érintik a nemzetközi banki turbulenciák – mondta.
