Új csúcsra, 86 567,6 milliárd forintra emelkedett a hazai háztartások pénzügyi eszközeinek állománya az első negyedév végére, ami éves alapon 8,7 százalékos növekedés – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közzétett, előzetes adataiból.
A jegybank statisztikái szerint ugyanakkor a bővülés üteme lassult kissé az előző években kimutatotthoz képest, ráadásul a mostani inflációs környezetben ez a dinamika nem tekinthető túl acélosnak. Ami viszont mindenképp figyelemre méltó, hogy részben a makacsul alacsony szinten beragadt betéti kamatok, részben a magas miatt a háztartások láthatóan elkezdték átrendezni pénzügyi portfóliójukat, és a „pihenő” eszközökből – vagyis a készpénzből és a folyószámlabetétekből – elkezdték az értékpapír-befektetések felé irányítani szabad pénzeiket.
Ami a készpénzt illeti, ott különösen szembetűnő, hogy 2022 első negyedévéhez képest minimális mértékben ugyan, de csökkent is az állomány, és március végén 6623 milliárd forint közelében alakult.
A készpénz állományának tudatos leépítésére utal, hogy miközben a múlt év első negyedében még 467,3 milliárd forintos pluszt mutatott a tranzakciók egyenlege, addig az idei év első három hónapjában már közel 150 milliárdos mínuszt mutatott a mérleg.
A betéteknél hasonlóan alakult a helyzet: a háztartásoknál lévő állomány hosszú évek óta először – 2,7 százalékkal – csökkent, így 14 218,5 milliárd forintot ért el. Különösen látványosan csökkent a látra szóló és folyószámlabetétek állománya, ami szintén arra enged következtetni, hogy a lakosság tudatosan kezdte átcsoportosítani a pénzét az elmúlt időszakban.
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állománya 11 719,2 milliárd forintra rúgott márciusban, ami az átlagnál gyorsabb, 14,3 százalékos bővülést tükröz az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés hátterében a lakossági állampapírok újra növekvő népszerűsége állhat, hiszen az újabb konstrukciók segítségével gyakorlatilag kockázatmentesen juthatnak akár két számjegyű hozamhoz is a kisbefektetők.
A háztartási pénzügyi portfólió legnagyobb szeletét képviselő részvények és részesedések állománya közel 16 százalékkal nőtt a március végéig számolt egy év alatt, így itt a portfólió mérete már egyre közelebb jár a 40 ezer milliárd forinthoz.
Ezen belül különösen látványos, 34,7 százalékos az ugrás a befektetési jegyeknél, amelyeknél elsősorban a friss pénzek fűtötték az emelkedést.
Az utóbbit jól szemlélteti, hogy csak az idei első negyedévben közel 500 milliárd forintos pluszt mutatott a tranzakciók mérlege. A tőzsdei részvényeknél viszont óvatosabbak voltak a kisbefektetők, és a hozam sem tett sokat hozzá a portfólió értékéhez, így maradt nem sokkal 1800 milliárd forint alatt a lakosság kezén lévő állomány.
A biztosításokat és pénztári megtakarításokat tartalmazó biztosítástechnikai tartalékok állománya viszont mindössze 1,4 százalékkal bővült egy év alatt, így még stabilan 5300 milliárd forint alatt maradt.
Az egyes termékcsoportok közül csak a nem életbiztosítások állományánál történt értékelhető – 5,6 százalékos – növekedés.
Az egyes eszközosztályoknál látható mozgások miatt némileg átrendeződött a háztartások pénzügyi portfóliójának összetétele is: a készpénz megtakarításokon belüli súlya például 8,4-ről 7,7, a betéteké pedig 18,4-ről 16,4 százalékra csökkent, miközben a kötvényeké bő 1,5 százalékkal, 13,5 százalékra nőtt. A részvények és részesedések súlya is tovább emelkedett, és március végén már meghaladta a 46 százalékot.
