Évente jelentős, több százmilliárd forintos költséget jelent Magyarországnak, az államnak és a háztartásoknak egyaránt, hogy fenntartsuk a készpénzes fizetést. A forgalomban lévő állomány lefaragása ezért mindenképp hasznos volna, és az elmúlt hónapokban, úgy tűnik, elindult egy pozitív változás, a decemberi rekordról csökkent a készpénzmennyiség, ám egyelőre korai lenne fordulatról beszélni.
A készpénzállomány a koronavírus-járvány első hulláma okozta pánikkal kezdett ugrásszerűen növekedni idehaza. Akkor rövid idő alatt sok ügyfél döntött úgy, hogy inkább kiveszi az addig bankban tartott pénzét. 2020 augusztusára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) forgalomban lévő készpénzállománya átlépte a 7 ezermilliárd forintos küszöböt, a növekedés pedig még tovább fokozódott. A tavaly év eleji kifizetések (családok szja-visszatérítése, fegyverpénz stb.) és az ukrajnai háború okozta bizonytalanság újabb hatalmas ugrást eredményeztek, egyetlen hónap alatt több mint 400 milliárd forint készpénz jelent meg az országban. Az állomány ezután már jóval lassabb ütemben növekedett, és tavaly decemberben elérte csúcsát: 8411 milliárd forintnyi bankjegy még sosem volt forgalomban Magyarországon. Az állomány azóta csökkenésnek indult, márciusra elérte a 8142 milliárd forintot, azaz mindössze három hónap alatt 269 milliárd forintnyi készpénz „vált köddé” itthon, amire eddig szintén nem volt példa.
Hova lett ennyi készpénz?
Kérdéseinkkel megkerestük a jegybankot, hogy pontosan mi állhat a változás hátterében. Válaszukban azt írták: az elmúlt időszakban a reáljövedelem csökkenése, illetve a kamatkörnyezet s ezzel összefüggésben a hozamok növekedése egyaránt hozzájárult a készpénzkereslet mérséklődéséhez.
„E folyamatok eredményeként a készpénzállomány értéke a 8100–8250 milliárd forint közötti sávban stagnált az elmúlt hónapokban. Fontos kiemelni, hogy a kamatkörnyezet kedvezőtlenné válásának hatására 2022 második fél évétől a kereskedelmi bankok jelentősen racionalizálták az általuk tartott készpénzmennyiséget, ami szintén a forgalomban levő készpénzállomány csökkenésének irányába hatott” – írta a jegybank. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy ezt a csökkenést több szempontból is érdemes reálisan megítélni, azaz még korai lenne trendfordulóról beszélni.
A jegybank adatai szerint az egy tranzakcióra jutó készpénzfelvételek értéke folyamatosan emelkedik, ami a lakosság stabil készpénzkeresletéről árulkodik.
A magas kamatkörnyezet miatt a hitelintézeti készpénzkészletek folyamatosan csökkennek, ami hozzájárul a készpénzállomány növekedési ütemének mérséklődéséhez, az ATM-készpénzfelvételek értékében csak mérséklődő növekedés figyelhető meg, csökkenés nem tapasztalható. A forgalomban lévő húszezer- és tízezerforintosok darabszáma a forgalomban lévő bankjegyállomány darabszámának csaknem háromnegyedét teszi ki. A húszezer forintosok iránt 2023. márciusig növekvő kereslet volt tapasztalható, márciusban az állomány éves alapon stagnált. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy a megtakarítási célú készpénzkereslet tartósan magas, a készpénzállomány alakulása valószínűleg csekélyebb mértékben magyarázható a megtakarítási célú készpénzkereslet visszaesésével.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint
„A háztartások racionálisak, és a magas infláció, valamint magas hozamok mellett a megtakarításaiknak kisebb részét tartják készpénzben. Ezt magyarázhatja az is, hogy a prémium állampapírok már a tavalyi, 14,5 százalékos infláció alapján számítják a kamatot, így ezeket még inkább megéri vásárolni. Az is lehetséges, hogy a magas infláció, illetve ennek nyomán a reálbérek csökkenése miatt a háztartások a készpénzük egy részét egyszerűen elköltötték” – mondta a Világgazdaságnak a szakértő, aki szerint készpénzállomány csökkenése azért is meglepő, mert a vizsgált időszakban történtek az amerikai és svájci bankcsődök, amelyek elvileg a bankokkal szembeni bizalmatlanságot növelik, tehát a készpénz iránti igényt fokozzák.
Trendfordulóról sem a szakértő, sem pedig a jegybank szerint nem beszélhetünk, így valóban korai lenne még örülni a készpénzállomány tartós csökkenésének. Pedig a már említett költségek miatt üdvözlendő lenne a tartós csökkenés.
Mekkora készpénzállomány volna ideális?
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint az optimális készpénzállomány a jelenlegi szinthez képest 20-30 százalékkal alacsonyabban lenne, de ennek megvalósítása a jelenlegi körülmények között nem reális. Az elemző szerint ez egyebek között a tranzakciós illeték, illetve a lakosság preferenciái miatt van így. Ez utóbbival kapcsolatban a jegybank is úgy véli, hosszú folyamat lenne a magyarok készpénzhez való hozzáállásán változtatni.
Az MNB tudomásul veszi, hogy a magyar társadalomban és kultúrában – a többi közép európai társadalomhoz hasonlóan – még nagyon sokáig lesz szerepe a készpénznek. A trend azonban a készpénzmentes irányba mutat
– írta válaszában az MNB kommunikációs osztálya, kiemelve: a jegybank mindent megtesz a modern fizetési formák fejlesztéséért, ezt illusztrálja a nemzetközi sikert is elérő azonnali fizetési rendszer (AFR) is.
Regős Gábor is úgy látja, hogy a készpénz használata rövid távon nem kivezethető, a szakértő szerint nincs is olyan szint, amelyre azt lehet mondani, hogy optimális. „A fiatalabb generációk jobban szeretik már az elektronikus fizetési módokat – bár valamennyi készpénz tartása a technikai problémák bekövetkezése esetére náluk is kívánatos. Ez egyben azt is jelenti, hogy GDP-arányosan nézve a készpénz iránti kereslet fokozatosan csökken, de nem szűnik meg. Hosszabb távon lehetséges, hogy a készpénz szerepe nagymértékben mérséklődik – ami a bankrendszer jövedelmezőségét javítja, míg a jegybank kiadásait mérsékli” – tette hozzá Regős Gábor.
