Magyarország gazdasága nyitott, a világ minden részéről várja a beruházókat – mondta szerdán a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Budapest Peace Forum konferenciáján a gazdaságfejlesztési miniszter.
Nagy Márton a fejlődés gyorsításával, a fejlettségi szint emelésével indokolta a tőkebefektetések ösztönzését. Magyarország közvetítő szerepet tölt be Kelet és Nyugat, valamint a külföldi és a belföldi vállalatok között, gazdasága a fejlesztéseken és a békés kapcsolatokon alapszik – tette hozzá.
A tárcavezető szerint a GDP-arányos beruházási ráta és a kivitel az elmúlt évek válságsorozata ellenére is kimagasló, ilyen célokra a kormány továbbra is jelentős támogatásokat biztosít.
A beruházási csúcs idén 20 ezermilliárd forint fejlesztési összeggel ismét megdőlhet, és a következő években további növekedés várható, túlnyomó részük ipari beruházásként hasznosulhat.
A beruházási rátánk a GDP közel 30 százaléka, míg a GDP-arányos export közel 90 százalék. A magyar modell nem dominánsan, de jelentősen támaszkodik a külföldi működőtőkére, FDI-ra
– nyilatkozta a miniszter a Világgazdaságnak. Kiemelte: a beruházások 20 százalékát finanszírozza FDI, 15 százalékát az EU, azaz egyharmad jön külföldről. A maradék kétharmad belföldi, ebben van költségvetési forrás, bankrendszeri hitelforrás, tőkeforrások és az újrabefektetett profit.
Az ázsiai partnerek aránya egyre jelentősebb, miközben az európai tőke, azon belül a német jelenlét továbbra is hangsúlyos.
A Balkán ugyancsak egyre fontosabb a magyar gazdaság számára, akárcsak a már itt tevékenykedő külföldi vállalatok ösztönzése, hogy újabb fejlesztéseket vállaljanak belföldön – hangsúlyozta.
Nagy Márton különösen a növekedésösztönző, felzárkózást segítő tőkebefektetéseket részesítené előnyben, ezzel együtt sürgette a kutatási, fejlesztési, innovációs kiadások arányának bővítését a költségvetési kiadásokban.
