Csaknem 14 ezer munkáltatót ellenőriztek 2022-ben a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrei, akik változatlanul az építőiparban bukkantak a legtöbb bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalóra – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) lapunkhoz eljuttatott közleményében.
Az építőipar adta a vizsgált ágazatok közül az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 51 százalékát, tavaly összesen 4,1 ezret. A leggyakoribb szabálytalanság továbbra is a bejelentés elmulasztása, amit tipikusan adminisztrációs hibával vagy az első munkanappal indokolnak, ez egyaránt előfordul a klasszikus munkaviszony és az egyszerűsített foglalkoztatás keretében.
Az ellenőrzések 36 százalékát, mintegy ötezer razziát az építőipari ágazatban tartottak.
A munkáltatók által elkövetett súlyos szabálytalanságok több mint négyezer intézkedést, valamint 1890 esetben munkaügyi bírságot vontak maguk után 373,7 millió forint értékben az ÉVOSZ tájékoztatása szerint.
A feketemunka volumene ágazati szinten stagnál, de a mértéke továbbra is magas arányt képvisel, a szövetség szorgalmazza a bírságolási összegek emelését – derül ki a szervezet összegzéséből, amelyben ágazati szinten
a teljesen feketén foglalkoztatottak számát 40 ezerre becsüli.
A munkáltatók jellemzően kivárnak a bejelentés megtételével, bíznak az ellenőrzések elmaradásában. Miközben minden elő van készítve, az ellenőrzés megkezdését követő rövid időn belül be is jelentik az ellenőrzés napjára a munkavállalót, ezzel mintegy elismerve a szabálytalanságot.
A bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalók többsége tud arról, hogy a munkáltató bejelentés nélkül foglalkoztatja. A helyszíni ellenőrzésen tipikus helyzet, mert miután a munkavégzés tényét már nem tagadhatja le a munkavállaló, tanúnyilatkozatában ragaszkodhat hozzá, hogy az első munkanapja volt a munkáltatónál.
Az ilyen „trükkök” azonban már nem sokat érnek, miután a két éve bevezetett új szabályozás szerint a hatóságnak kötelezni kell a munkáltatót, hogy a bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalót az ellenőrzés napjától számított 30 nappal visszamenőlegesen bejelentse.
A munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése sem eredményezte a feketefoglalkoztatás jelentős változását.
Arányában a legtöbb feketefoglalkoztatás a lakosság részére, számla nélkül végzett munkáknál, jellemzően a mikro- és kisvállalkozási körben fordul elő az építőiparban.
A feketefoglalkoztatás versenyegyenlőségi problémákat okoz az építőiparban
– hangsúlyozza Koji László, az ÉVOSZ elnöke.
A segédmunkási és betanított munkási körben dominál a feketefoglalkoztatás, a szakmunkásokat és a mérnököket a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal is igyekeznek a vállalkozások maguknál tartani.
A harmadik országbeliek, a vendégmunkások szabálytalan foglalkoztatása rendszerint a munkavállalási engedély teljes hiányával vagy más munkáltatóhoz szóló vagy lejárt engedéllyel valósult meg.
Erőteljesen felvethető a minősített munkaerő-kölcsönző vállalkozások felelőssége is.
A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is.
