Minden költségvetésben vannak kockázatok, de ha azt kérdezik, hogy minden eshetőséget kiszámoltunk-e, akkor a válaszunk igen – mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a parlament költségvetési bizottságában, ahol képviselők a jövő évi költségvetési törvény részletes vitára való bocsátásáról vitatkoztak.
Az államtitkár szerint a jövő évi büdzsét az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is kielemezte, és mindkettő teljesíthetőnek tartotta.
Nem vagyunk jósok, nem tudjuk, a háború hogy alakul, milyen vezetékek robbannak fel vagy hogy az európai szervezetek viszonya a háborús felekhez hogyanalakul, de két, a kormánytól független szervezet is azt gondolja, hogy ez a költségvetési törvényjavaslat összességében megalapozott
– mondta Banai. Vajda Zoltán bizottsági elnök ugyanakkor azt állította, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az uniós források ne érkezzenek be Magyarországra, szerinte a különadók jövő emelése, illetve Nagy Márton Világgazdaságnak adott interjújában tett kijelentése az uniós források jelentőségéről is ezt támasztja alá.
A PM államtitkára erre úgy reagált, hogy irracionális lenne ha a kabinet lemondana az uniós forrásokról, eleve a költségvetésben is számoltak ezekkel a pénzekkel.
A gazdaságfejlesztési miniszter szavai kapcsán azt emelte ki, hogy a tárcavezető csupán annyiról beszélt, hogy a fejlettségünk növekedésével együtt Magyarország nettó befizetővé válhat, amivel egyre kevesebb uniós forrásra számíthat, ami szerinte megalapozott állítás.
Nagy Márton véleménycikket írt, nem a kormány álláspontját képviselte
– jegyezte meg a miniszter inflációs cél megemelésére vonatkozó írásáról . Hangsúlyozta, egyértelmű kormányzati cél az letörése.
Szükség volt takarékossági intézkedésekre, magánberuházások húzhatják a jövő évi növekedést
Az államtitkár a beruházási stop kapcsán arról beszélt, hogy takarékossági intézkedésekre volt szükség a háború következtében, ennek egyik módja az állami beruházások felfüggesztése. Ráadásul az infláció letörését is segíti, az építőipar ugyanis korábban annyi megrendelést kapott, hogy a keresletet a kínálat meghaladta, ami az árak emelkedését eredményezte. Rámutatott: 2020 óta bejelentett külföldi működőtőke-beruházások a GDP 14 százalékát teszik ki, a jövő évi növekedésnek is lehet az alapja, emiatt az állami beruházások visszafogása nem eredményezi a beruházások lendületének megtörését.
A befektetők bíznak Magyarországban
Banai egy esetleges adósság leminősítésről azt mondta, hogy hazánk finanszírozási megítélését elsősorban a piaci befektetők állampapír-kereslete határozza meg. Én azt látom, hogy a piaci befektetők bíznak Magyarországban, fogalmazott. A jövő évi adósság finanszírozás később lesz ismert, célszerűnek tartotta, hogy a 30 százalékos külföldi részarányra vonatkozó limitet tartsa az Állami Adósságkezelő Központ.
A kiszámíthatóságot erősíti a költségvetés korai elfogadása
Egy korai költségvetésnek lehetnek kockázatai, de egy utolsó pillanatban elfogadottnak is – mondta a korai elfogadásról Banai, szerinte a nagyobb kérdés, hogy ezeket a kockázatokat tudják-e kezelni, vagy sem. Adóoldalon hasznos, ha a családok és a gazdasági szereplők fél évvel előre tudják, hogy mire számíthatnak. Összességében 2016 óta ez a 9. törvényjavaslat, amiről a nyáron dönthet a parlament. Leszögezte, nem ért egyet azzal, hogy a jövő évi költségvetés megszorításokat tartalmazna.
Kiskereskedelemi árstopok
Kiskereskedelmi adó más országban van, összességében nem ez határozza meg az infláció alakulását.
A fogyasztói kosárban azon vásárlók számára, akik lisztből, cukorból vásárolnak, sokkal nagyobb szerepe van az árstopoknak
– hangsúlyozta, megjegyezve, az árstopokról ezek alapján döntenek. A rezsivédelmet a jelenlegi nehéz helyzetben is fenn tartja a kormány, a lakossági állam és gáz ára a legalacsonyabbak között van.
Módosíthatják a jegybanktörvényt a brutális veszteség miatt
Jelezte Banai, hogy nem magyar specialitásról van szó, szerte Európában küzdenek a kormányok a jegybank veszteségtérítésével. A 27 európai uniós államban nagyon eltérő szabályozást látni jegybanki veszteségtérítést illetően, sok országban nincsen ilyen képlet, mint hazánkban.
Az a célunk, hogy a jegybankkal és az Európai Központi Bankkal összhangban tekintsük át, hogy milyen módosítások lehetségesek, az egyik opció a jegybank törvény módosítása
Jelezte, hogy korábban pont fordítva volt, az MNB 650 milliárdot fizetett be a költségvetésbe, szerinte még nincsenek időnyomásban, de hangsúlyozta, erre a kérdésre pontot kell tenni.
