Váratlanul borús statisztikákat tett közzé a hitelszerződéseket nyilvántartó és a bedőlt kölcsönökről listát vezető BISZ Zrt. A 2023-as év első negyedévében a Hitelezési Index csupán 60 százalékon állt, ami azt jelenti, hogy az egy évvel korábbihoz képest ennyivel kevesebb új lakossági és vállalati hitelszerződés került be a rendszerbe – derült ki a Bank360 hétfői közleményéből.
Fotó: Shutterstock
A negyedéves adatok szerint a lakosság esetén mindössze 7 százalékkal esett vissza az új szerződések száma, ugyanakkor az összegük 39 százalékot csökkent egy év leforgása alatt.
Leginkább a gépjárműlízing és a lakáshitelek iránti esett vissza a kereslet.
A lakáscélú hiteleknél 56 százalékos csökkenést mértek, az új babaváró kölcsönök száma pedig 68 százalékkal esett.
Ez utóbbi kategória esetén szerepet játszhatott a 2022 végi nagy hitelfelvételi hajrá, amiből még nem ébredt fel ez az állami támogatási forma.
A cégeknél szintén gyengült a Vállalkozási Hitelezési Index, 2023 első negyedévében ez az adat csupán 93 százalékon állt, vagyis hiába folytatódtak vagy indultak el az államilag támogatott programok, az új kölcsönszerződések száma nem tudta megközelíteni az egy évvel korábbi értékeket.
A hitelek átlagos összege ugyanakkor nagymértékben, 61 százalékkal emelkedett. A csökkenést tompítják a kormányzati vállalati hitelprogramok, mint a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és a Széchenyi Max+.
A piaci kamatozású forintkölcsönök magas ára miatt egyre több vállalat fordult a devizahitelek fele. Abban, hogy a céges kölcsönök piaca nem esett vissza jelentősen, komoly szerepük volt egyes nagy összegű egyedi szerződéseknek. Ezek közül a BISZ külön kiemelte a Vodafone felvásárlásához kapcsolódó óriáskölcsönt.
Habár a hitelezés üteme drasztikusan lelassult, a már felvett kölcsöneiket tartósan nem fizetők száma nagyon kedvező képet mutat. A Hitelezési Teljesítési Index, amely azt mutatja meg, hogy 2019-hez képest mennyi új nem teljesítő hitelszerződés került be a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR), rendkívül alacsony szinten, 45 százalékon áll.
Ilyen jó negyedév nem fordult még elő az index első publikálása óta.
A koronavírus-járvány idején bevezetett moratóriumok lezárulásával kapcsolatos aggodalmak egyelőre alaptalannak bizonyultak, hiszen a moratórium teljes megszüntetése után tovább javult ez a mutató.
Annak ellenére, hogy a feketelistára kerülő, tartósan nemfizető hitelek száma igencsak kedvezően alakult az év első negyedévében, az adósok feje fölött már gyülekeznek a viharfelhők. Ezt mutatja a BISZ Krízis Mutatója, ami a problémát jelző kölcsönök számát foglalja össze.
A mutató a lakossági szerződéseknél extrém magasra, 160 százalékosra ugrott az előző negyedévi 108-ról.
Ebben komoly szerepük van az emelkedő kamatoknak, a magas inflációnak, valamint a megélhetési költségek növekedésének. A nehéz helyzetben lévő adósok ilyenkor hátrébb sorolják a hitelek törlesztését, amennyiben választaniuk kell a fizetnivalók között.
A problémás ügyletek több mint felét az olyan fedezetlen hitelek adják, amilyenek például a személyi kölcsönök.
A cégek esetén szintén emelkedett ez az érték, 123 százalékon áll az index, a vállalkozásoknak különösen a gépjárművek lízingjének a törlesztése okozott gondot az elmúlt hónapokban. A BISZ prognózisa szerint az év hátralévő részében is magas marad a vállalati krízismutató.
Zsugorodni kezdett és devizásodik a céges hitelportfólióA januári csúcs óta folyamatosan csökken a vállalati hitelek állománya, ám éves összehasonlításban így is szép a növekedés. A nagyvállalatok részesedése nagyot emelkedett a teljes tortán belül, miközben nő a devizahitelek aránya is. |
