Zsugorodni kezdett és devizásodik a céges hitelportfólió
Több mint 13,5 százalékkal, 11 865,3 milliárd forintra emelkedett az áprilisig tartó egy év alatt a nem pénzügyi vállalatok hiteleinek állománya Magyarországon – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybank statisztikái szerint viszont figyelemre méltó, hogy
a januárban regisztrált csúcs óta hónapról hónapra csökkent a céges hitelek állománya: az április végéig számolt három hónap alatt bő 460 milliárd forintnyi pénz tűnt el a finanszírozási piacról, ami 3,7 százalékos csökkenés.
A nem pénzügyi vállalatoknál lévő portfólió összetételén belül is történt némi átrendeződés az elmúlt egy évben: a folyószámlahitelek súlya például 13,6-ről 14,9 százalékra ugrott, miután az állományuk csaknem a negyedével emelkedett 2022 negyedik hónapjához képest.
Szintén gyorsabban nőtt az átlagnál az öt éven túli lejáratú – zömében beruházási célú – hitelek állománya a vállalatoknál, így ezek részesedése 51,7-ről 52,6 százalékra emelkedett éves összevetésben. Az utóbbiban már lehetett szerepe a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramnak is. Különösen figyelemre méltó viszont, hogy a devizahitelek aránya ismét látványos emelkedésnek indult a céges portfólióban: a 2022. áprilisi 38,7-ről az idei negyedik hónapra 41,3 százalékra ugrott.
Az MNB teljes vállalati hitelállományra vonatkozó, első negyedéves, részletes adatai szerint idén március végéig 15,3 százalékkal, 12 467,5 milliárd forintra hízott a céges kölcsönök portfóliója Magyarországon.
A viszonylag gyors növekedés ugyanakkor szinte teljes egészében a nagyvállalati szektornak köszönhető, ahol kiugró mértékű, 28 százalékos növekedés történt.
Ennek nyomán
a nagyvállalatok részesedése már bőven meghaladta a 43 százalékot a céges hitelpiacon,
miközben a mikro-, kis- és középvállalkozásoké közel 4 százalékponttal, 52,6 százalékra olvadt éves összevetésben. A nagyvállalatok előretörését jelzi, hogy az élő céges hitelszerződések száma az állomány gyors növekedése ellenére is több mint 14 százalékkal – 340-ről 291 ezerre – csökkent egy év alatt.
Baross Gábor program: jön a második felvonás?Az év első három hónapjában a hitelpiac teljesen kiszáradt mind a lakossági, mind a vállalati oldalon: pontosan ezért avatkozott be a kormány, a Baross Gábor tőke- és hitelprogrammal májustól megtámasztotta a hitelezést – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Véleménye szerint ugyanakkor ébernek kell lenni, hiszen szeptember–október környékén, amikor a program kifut, és több forrás nem kerül a gazdaságba, a hitelpiac újra kiszáradhat, mivel akkor várhatóan még mindig két számjegyűek maradnak a rövid kamatok. Így elképzelhető, hogy lesz Baross Gábor program 2.0. Felmérések szerint a Baross Gábor és a Széchenyi-kártya program összességében 1,6 százalékos növekedési többletet okozott az idén, tehát ezek nélkül recesszió lenne Magyarországon – emelte ki Nagy Márton. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.