Májusban a központi alrendszer 53,6 milliárd forint hiánnyal zárt – jelentette a Pénzügyminisztérium. Bár elsőre talán nem tűnik annak, ez kivételesen jó adat: legutóbb 2016-ban volt utoljára ennyire alacsony a májusi mínusz az államháztartásban.

VARGA Mihály
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A szaktárca mindezt úgy kommentálta, hogy 

a kormány az elhúzódó háború és a szankciók okozta rendkívüli kiadások ellenére tartja az idei évre kitűzött hiánycélt.

Mint arról a Világgazdaság többször is beszámolt, a költségvetési hiány mértékét 2023-ban a 3,9 százalékában határozta meg a kabinet, ezzel párhuzamosan pedig 70 százalék alá mérsékelné az államadósság arányát. A Pénzügyminisztérium úgy fogalmazott, hogy háborús időkben a kormány elsődleges célja a családok és a munkahelyek védelme, valamint a nyugdíjak értékének megőrzése, ezekhez a költségvetés maradéktalanul biztosítja a szükséges forrásokat, miközben a kabinet tovább javítja az egyensúlyi mutatókat. Azt is hangsúlyozták, hogy a költségvetés garantálja a rezsicsökkentés fenntartását az átlagfogyasztás mértékéig a közel négyszeresére emelt Rezsivédelmi Alapon keresztül. Ezzel továbbra is Európa legnagyobb rezsitámogatását garantálják a családoknak, a vállalkozásoknak és az önkormányzatoknak.

Mekkora pontosan a költségvetés hiánya májusban?

Ezzel együtt is május végéig az államháztartás központi alrendszere 2763,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül 

  • a központi költségvetés 2752,4 milliárdos hiányt, 
  • az elkülönített állami pénzalapok 56,5 milliárdos többletet, 
  • a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 67,3 milliárdos hiányt mutattak.

Miután a teljes évre betervezett mínusz 3400 milliárd, arányait tekintve ennek mintegy 80 százaléka teljesült az első öt hónapban. 

Hogyan alakult a költségvetés hiánya eddig?

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az év első felében ismert folyamatok és egyszeri kiadások miatt alakult magasabban a hiány és lett gyorsabb a felfutása. Így például

  1. Az év első öt hónapjában a lakástámogatásokra fordított kiadások összege 320,3 milliárd forint volt, amely az előző év azonos időszakához viszonyítva 95,7 milliárddal több. Az eltérés fő oka az esetén a tavalyi évről áthúzódó kifizetés, amelyet a Magyar Államkincstár folyamatos feldolgozás mellett folyósít. 
  2. Az egyedi és normatív kiadásokon belül a rezsivédelmi kiadásokkal összefüggésben május végéig 894,6 milliárd forintot biztosítottak a távhőszolgáltatók, valamint a lakossági villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás kompenzációjára.
  3. Magasabban teljesültek az első öt hónapban az előző év azonos időszakához viszonyítva a babaváró támogatások is: erre a célra 26,2 milliárd, míg a diákhitel konstrukciók támogatására 4,6 milliárd forinttal fordítottak többet.
  4. Meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek. Nyugellátásokra 2567,7 milliárd, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 933,0 milliárd forint ment ki május végéig.

Varga Mihály pénzügyminiszter a legutóbbi kormányinfón jelezte, hogy a hiány alakulása az év második felében már lassul. Mindezt pedig a májusi adat jócskán visszaigazolja. Tekintve, hogy a májusi alakulása is messze meghaladta (pozitívan) a piaci várakozásokat, elmondható, hogy a kormányzat és a gazdaság számára igen jól sikerült az utolsó tavaszi hónap. 

Végre: az eddigi legnagyobb csökkenést mérték az inflációban – már látszik a fény az alagút végén

A drágulás májusban is brutális volt, de havi szinten már csökkentek a fogyasztói árak. Szinte borítékolható, hogy meglesz az egy számjegyű infláció az év végére.