Bár csábító lenne egy gyorsabb kamatcsökkentés, rendkívül kockázatos is: egy a piaci várakozásoknál határozottabb kamatvágási ütem veszélyeztetné az elmúlt fél évben nagy nehezen felépített stabilitást, a stabil forintárfolyamot, valamint a kedvezőbb kockázati megítélést – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kamatdöntő ülést tart, egy hónap után ismét terítékre kerül a monetáris feltételek megváltoztatása.
Legutóbbi alkalommal Matolcsy György elnök személyesen jelentette be, hogy a jegybank elindította a monetáris politika normalizációját, miután a korábbi lépések beértek, így száz bázisponttal, 17 százalékra csökkentették az irányadó rátának számító egynapos betéti tender kamatát. Regős ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még mindig csak a normalitáshoz való visszatérésről van szó, tehát a jegybank továbbra is óvatos és fokozatos megközelítést alkalmaz a monetáris kondíciók normalizációjánál, ami magában foglalja a váratlan lépések elkerülését.
Várakozásunk szerint kedden folytatódhat a gyors, de nem túl gyors lazítási ütem egy újabb 100 bázispontos csökkenéssel, ez azonban messze nem tekinthető alacsonynak
– emelte ki a szakember, aki leszögezte, a jegybank elsődleges feladata az inflációs cél elérése, ennek megfelelően az inflációt és az erre ható tényezőket kell figyelembe vennie, nem pedig azt, hogy minden tökéletes-e a gazdaságban.
„Az kapcsán kiemelt kérdés a forintárfolyam alakulása. Az elmúlt időszakban egy viszonylag stabil, 370 körüli árfolyamot láttunk, ezt az előző kamatdöntés sem rengette meg, ez tehát szintén engedi a lazítást. Ugyanakkor a Fed a piac által vártnál szigorúbb hangneme érdemben megváltoztatta a nemzetközi környezetet. Amíg az első lazítást egy kedvező, várhatóan lezáruló Fed-kamatemelési ciklus mellett tehette meg az MNB, a mostani döntéssel szembemegy a nagy jegybankok által diktált tempóval, amely az árfolyam alakulására kedvezőtlenül hathat” – magyarázta az elemző, aki szerint ezzel együtt sem történt érdemi változás a mögöttes kockázati tényezőkben, mint az uniós források kérdése vagy a javuló fizetésimérleg-egyenleg, tehát folytatódhat a lazítás.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője úgy véli, egy az egyben lemásolhatja a májusi kamatdöntő ülését a jegybank, várhatóan 17-ről 16 százalékra csökkentheti az egynapos betéti ráta kamatát és 18,5 százalékra a kamatfolyosó felső szélét.
A szakember szerint ha minden úgy marad, mint eddig, tehát nem változik a piaci stabilitás, akkor nincs oka a jegybanknak ettől a tempótól eltérnie, így szeptemberben 13 százalékon érhet össze az alap- és az effektív kamat.
Virovácz hangsúlyozta, nem szabad azzal foglalkoznia az MNB-nek, hogy milyen hatással van a gazdaságra a magas kamatkörnyezet, egyetlen egy törvényben is rögzített célja van, ez pedig az árstabilitás elérése, ha az megvan, akkor gondolkodhat a növekedési célok támogatásán:
A 21,5 százalékos infláció a fasorban sincs az árstabilitáshoz képest
– mondta, hozzátéve, hogy nincs más lehetősége a jegybanknak, csak és kizárólag az inflációval való törődés. „Anélkül, hogy lelassítjuk a gazdaságot, az infláció nem képes tartósan lejönni a 3 százalékos célra, ennek ára van” – vélekedett az elemző, aki úgy gondolja, még legalább másfél év, mire a 3 százalékos célját eléri a jegybank.
A Fed döntéséről azt mondta, hogy a piac túl reagálta, és legfeljebb kommunikációs trükknek tekinthető. Vélhetően nem akarta a piacokat abba az irányba terelni, hogy túlságosan is kamatvágásra számítsanak. Az ING-nél azt gondolják, hogy már nem lesz több kamatemelés, tehát a májusi volt az utolsó.
