Az Országgyűlés 121 igen és 44 nem szavazattal elfogadta a jövő évi költségvetést, ezzel eldőlt, hogy 2024-ben jelentősen emelkedik az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadások aránya, folytatódik az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok béremelése, lesz pénz 13. havi nyugdíjra és nyugdíjprémiumra, ugyanakkor a kormány elkezdi kivezetni az ágazati különadókat.
Idén sem mondott le a közel egy évtizedes gyakorlatáról az Orbán-kormány, ami a költségvetés nyári elfogadását jelenti, annak ellenére, hogy az év elején még úgy tűnt, hogy komolyan mérlegelik a lehetőségét egy év végi döntéshozatalnak. Hogy mégsem így történt, abban vélhetően a tavalyinál jóval kedvezőbb kilátások játszottak szerepet. A kabinet 4 százalékos növekedés és 6 százalékos mellett tervezte meg a büdzsét, ami ugyan optimistább a mostani elemzői várakozásoknál, de nem áll vészesen távol tőlük. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő vállalat az idei második körös felülvizsgálata során kiadott értékelésében például 3 százalékos GDP-bővülést jósolt Magyarországnak.
Ezzel együtt maradtak kockázatok, a 2,9 százalékos (összegszerűen 2514 milliárd forintos) hiánycél kifejezetten ambiciózus egy olyan időszakban, amikor láthatóan az egész régióban recsegnek-ropognak a költségvetések, a visszaeső fogyasztás miatt kieső adóbevételek szinte mindenhol jókora lyukat ütöttek az államkasszában.
Persze nálunk sincs másképp, májusig 300 milliárd forint elmaradásban volt a büdzsé, tehát még az idei hiánycél teljesítése sem lesz egyszerű feladat, ami értelemszerűen a jövő évit sem hagyja érintetlenül.
A Költségvetési Tanács (KT) a korábbi évekhez képest jóval több kockázatot azonosított véleményében, kezdve a növekedés alakulásától a magánberuházások helyreállásán át az uniós forrásokig vagy a jegybanki veszteségtérítésig. Ezekkel egyébként a kormányzatban is tisztában vannak, Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a parlament költségvetési bizottságában június közepén maga is elismerte, hogy vannak kockázatok, ugyanakkor jelezte, minden forgatókönyvet végigszámoltak, és ezek, valamint az Állami Számevőszék és a KT értékelése alapján is állítja, hogy a költségvetési törvényjavaslat összességében megalapozott. Érdekes, hogy talán az államadósságcél teljesülését övezi a legkisebb vita, ha a arányában számolt 66,7 százalékos mutató összejönne, azzal ismét a Covid előtt látott 65 százalékos adósságrátához térnénk vissza.
Oktatásra és egészségügyre 1000 milliárddal több jut 2024-ben
A korábbi évekhez képest szembeötlő változás, hogy az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadások az inflációnál jóval nagyobb mértékben nőnek, csak erre a két területre az idei előirányzathoz képest 1000 milliárddal többet tervezett be a kormány, ebből tételesen 630 milliárddal nagyobb összeg jut az oktatásra és 425 milliárddal több az egészségügyre. Ez utóbbiban benne van az egészségügyi szakdolgozók béremelésének fedezete, a kórházak ráadásul jövőre már több mint 2000 milliárdból gazdálkodhatnak, ami azt is jelenti, hogy 2019 óta nominálisan megduplázódott az egészségügyi intézmények költségvetése az azóta végrehajtott béremeléseknek köszönhetően. Az oktatás területén zajló forrásbevonásnak leginkább az egyetemek örülhetnek, 2024-ben 235 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatnak, mint az idei évben.
Lesz 13. havi és nyugdíjprémium
A kormány továbbra is tartja a szavát, ami a nyugdíjak reálértékének megőrzését illeti.
A 13. havi nyugdíj és az infláció mindenesetre alaposan felduzzasztotta a nyugdíjkasszát, amely 2024-ben 6500 milliárdot tesz ki, ez 3000 milliárdos növekedés 2019-hez viszonyítva. Öregségi nyugdíjakra 4521 milliárd, a 13. havira 449 milliárd, a Nők 40 programra 467 milliárdot különítettek el, emellett a 20 milliárd forintos összege itt ott szerepel a kiadási tételek között.
Kevesebb rezsikiadás, sokkal több honvédelmi ráfordítás
Az energiaárak lefordulásának következtében a rezsikiadások is jelentősen csökkennek, így rezsivédelmi alap lényegében megfeleződik (2579 milliárdról 1361 milliárdra), ezzel párhuzamosan a honvédelem kiadásai érdemben emelkednek: jövőre 1309 milliárd forintra rúgnak, ez két és félszeres növekedés 2019 óta és négyszeres 2010 óta, amikor mindössze 308 milliárdot fordított erre a területre az akkori kormány. Ezzel egyébként várhatóan Magyarország idő előtt teljesíti a által elvárt 2 százalékos GDP-ráfordítást, amit a tagok mindössze egyharmada mondhat el magáról.
Brutális kamatkiadások
Ahogy sikerült kikerülni a rezsicsapdából, úgy mentünk bele a kamatcsapdába, és ez tökéletesen megcáfolja azokat a korábbi állításokat, amelyek szerint az államkassza jól jár a magas inflációval. Sőt, egészen brutális, ahogy felrobbannak az állami kamatkiadások: az idei 2541 milliárd után jövőre már 3144 milliárd forintot kell kifizetni adósságtörlesztésre. Ez az összeg 2019-ben még 1139 milliárd volt.
Megkezdődik a különadók fokozatos kivezetése
A kormány a korábbi ígéretéhez képest lassabban, de elkezdi kivezetni a különadókat, amelyekből 540 milliárd forinttal kevesebbet tervezett be, bár így is mintegy 1600 milliárdos befizetésre számít a Moltól, bankoktól, biztosítóktól, légitársaságoktól és a távközlési szektortól. Arányaiban a legnagyobb mértékben a gyógyszergyártói előirányzata csökken, 90 milliárddal 34 milliárd forintra.
Áfa-, szja- és jövedékiadó-bevételekből plusz 1200 milliárd
Az általános forgalmi adó előirányzata 8574 milliárddal szerepel a költségvetésben, ez 7,4 százalékkal (összegében 588,0 milliárd forinttal) haladja meg a 2023. évi előirányzatot. Bár ahogy említettük, vannak még kockázatok, májusban óriási elmaradás volt az előirányzathoz képest, ez pedig a jövő évi költségvetésre is hatással lehet a KT szerint. A személyijövedelemadó-befizetések már nagyobb eséllyel teljesülhetnek, ennek az előirányzata 4475,8 milliárd forint, 10,2 százalékkal, összegében 415,3 milliárddal több a várható teljesítéshez mérten. A jövedéki adó előirányzata pedig jelentősen, 212,8 milliárddal emelkedik a benzin jövedéki adójának emelése miatt.
A legnagyobb kérdés: az uniós források…
A legnagyobb rizikót a büdzsésre nézve egyértelműen az uniós források jelentik, amelyekből 2024-ben 2479,8 milliárd forintra számít a kabinet, miközben a kiadási oldalon 3605 milliárd forint be lett tervezve. Ráadásul itt már nem a régi, hanem az új 2021–2027-es programozási ciklus forrásai szerepelnek, amelyekről továbbra sem tudni, hogy pontosan mikor tervezi folyósítani Brüsszel.
