Drasztikus kiigazításokra lehet szükség a régiós országok költségvetéseiben, ha Brüsszel továbbra is ragaszkodik a maastrichti kritériumokhoz való visszatéréshez. Jövőre ugyanis ismét alkalmazni kell a 2020-ban felfüggesztett szigorú fiskális szabályokat, ez pedig a térségi országok pénzügyminisztereinek az idegrendszerét alaposan próbára teheti.
Csehországban már megszorítottak
Nemcsak Magyarországon okoz gondot a magas az emelkedő kamatok és a bizonytalan gazdasági környezet jókora lyukat ütöttek a legtöbb büdzsében, és ez kényszerű beavatkozásra készteti a kormányokat. A sort Csehország kezdte, Petr Fiala vezette kormány májusban jelentett be egy megszorítócsomagot, miután Prágában az év első hónapjaiban felborult a költségvetés egyensúlya a kieső adóbevételek következében. Fiala azzal indokolta a restrikciót, hogy az intézkedéscsomag nélkül a költségvetés hiánya 94 milliárd koronával, azaz mintegy 1500 milliárd forinttal lenne magasabb jövőre, ami majdnem a fele a magyar költségvetés erre az évre tervezett teljes hiányának.
Tavaly a cseh államháztartási hiány a hazai össztermék 3,6 százalékát tette ki, a megelőző két évben több mint 5 százalékot. Az utóbbi, pandémiával és világgazdasági problémákkal terhelt években a többi európai országhoz hasonlóan a cseh államadósság is meredeken nőtt a arányában, a 2019-es 30,2 százalékról tavaly 44,1 százalékra.
Szorítja Brüsszel Romániát a magas hiány miatt
Hasonló problémákkal küzd a legutóbbi hírek szerint Románia is. Az idei évre 4,4 százalékos deficitet tervezett a bukaresti kormány, de elemzők szerint ez teljesen irreális célkitűzés és érdemi beavatkozás nélkül a hiány 5 százalékig is elszaladhat.
Tetézi a bajt az is, hogy hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében az ország vállalta, hogy 2024-ben 3 százalékra csökkenti a deficitet. Jelenleg ez nehezen kivitelezhető, ugyanis a különböző közalkalmazotti kategóriák béremelési követelései nagy nyomás alatt tartják a kormányt, főleg, mivel 2024-ben választások lesznek.
Választási költségvetést készített Lengyelország és Szlovákia
Szlovákiában és Lengyelországban viszont már ősszel országgyűlési választásokat tartanak, és ez meg is látszik a költségvetések tervezésénél. Utóbbiban semmit nem bíztak a véletlenre, eleve 4,7 százalékos hiánycéllal számoltak, északi szomszédunknál pedig az államháztartás hiánya ennél is nagyobb mértékben, a GDP 6,3 százalékára rúghat, sőt, jövőre is 3,9 lehet a Brüsszelnek megküldött stabilitási programjuk szerint. Talán a választási osztogatás számlájára is írható, hogy júliusban az idén másodjára emelkednek a nyugdíjak a magas inflációra hivatkozva, bár azért ott sem rózsás a helyzet Ódor Lajos miniszterelnök szavai alapján, aki a napokban az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatban megjegyezte, hogy
a kormánynak nincsenek pótlólagos forrásai, a gond az, hogy nincs elég pénz a költségvetésben
A magyar származású kormányfő rámutatott, hogy a parlamentben elfogadott törvénymódosítások jelentős költségvetési kiesést eredményeznek. „Kaptunk a parlamenttől egy 650 milliós eurós ajándékot, amire nincs költségvetési fedezet” – tette hozzá.
Magyarországon aza kérdés, hogy tényleg helyreáll-e a fogyasztás az év második felében
De a hazai költségvetés sincs túl jó bőrben, májusig 2753 milliárd forinton állt a halmozott hiány, ami a 3152 milliárdos egész éves deficit 86,8 százaléka. A legnagyobb elmaradás az áfabevételeknél látszik, emiatt nagy kérdés, hogy az infláció mérséklődésével párhuzamosan valóban meglódul-e a hazai fogyasztás, ahogy arra Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is számít a következő hónapokban. A költségvetésről tudni kell, hogy már jó ideje fejnehéz, azaz az év első felében összejön a hiány nagy része, majd az év hátralévő részében egyre inkább kisimul. Erre nagy szükség lesz, ha a kormány tartani akarja a 3,9 százalékos hiánycélt.
