Megtorpant a cégek bizalma, a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index az év eleji mínusz 4 ponthoz képest alig változott, jelenleg mínusz 5 ponton áll. A tavalyi harmadik negyedévben elért mínusz 14-es mélypontot követő javulás nem folytatódott, de nem is romlott számottevően a cégek hangulata. Hasonlóan gondolkodnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) tagvállalatai is. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója csütörtökön Budapesten egy háttérbeszélgetésen a VOSZ Barométer adatait ismertetve elmondta: a vállalkozások helyzete és hangulata, valamint várakozásai a következő 12 hónapra valamelyest romlottak az első negyedévhez képest.
Bizonytalanság érezhető a szektorban, amit egyrészt az mutat, hogy nem változott számottevően a cégek hangulata az előző negyedévez képest, másfelől ezt jelzi, hogy 2016 óta nem volt ennyire tartósan a negatív tartományban az index. Számottevő javulást egyedül a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatban várnak a cégek, miközben a versenyhelyzetük alakulását kevésbé látják fényesen
– jelezte Rammacher Zoltán, a K&H kkv-marketing és -értékesítéstámogatás szekciójának vezetője.
Alacsonyabb hitelkamatokra számítanak
A hitelkamatokban kedvező fordulatra számítanak a cégek. A vállalkozások 2020. év végétől folyamatosan növekvő kamatokkal terveztek, ami 2022 harmadik negyedévében tetőzött: ekkor a megkérdezett cégek 81 százaléka várt magasabb kamatokat. Jelenleg a cégek 47 százaléka számol kamatnövekedéssel. A várt emelkedés mértéke pedig a tavalyi 5,5 százalékpontos csúcsról mostanra 2 százalékpontra mérséklődött, ami már megközelíti a koronavírus előtti, 1-2 százalékpontos becsléseket.
A vállalkozások ezzel szemben versenyhelyzetüket kiélezettnek látják a következő egy évben. A kkv-k kétharmada szorosabb versenyre számít, mivel úgy vélik, nem lesznek sem jobb, sem rosszabb pozícióban a konkurenseiknél. Jóval kevesebben, már csak 19 százalékuk gondolja úgy, hogy lekörözi a versenytársait.
Leszakadóban az ipar
Az előző negyedévben úgy tűnt, a középvállalkozások már túl vannak a nehezén, most azonban jócskán, 23-ról 5 pontra zuhant a jövőbe vetett bizalmuk. Eközben a kisvállalkozások és a mikrocégek hangulata alig változott: az előbbiek már látják a kiutat (mínusz 2 pontot mutat az indexük), a mikrocégek továbbra is igen pesszimisták, ezt mutatja a mínusz 10 pontos indexük.
A kutatásból az is kiderül, hogy a különböző ágazatok között igen nagy az eltérés. Továbbra is a mezőgazdasági cégek várakozásai a legkedvezőbbek (3 pontos az inexük).
A kereskedelmi cégeknél nem történt nagyobb változás az év eleji várakozásokhoz képest (mínusz 6 pont), az iparban működő vállalkozások bizalma erősen leszakadt, mínusz 14 ponton áll – részletezte az eredményeket a szakértő. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index összeállítása jelenleg 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik.
Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója csütörtökön Budapesten egy háttérbeszélgetésen a VOSZ Barométer adatait ismertetve elmondta: a vállalkozások helyzete és hangulata, valamint várakozásai a következő 12 hónapra valamelyest romlottak az első negyedévhez képest. A Vállalkozások Országos Szövetségének negyedéves üzleti barométerindexe a második negyedévben 56 pontra csökkent az előző negyedévi 61 pontról. A VOSZ májusban mutatta be az első kkv üzleti barométerindexét, amelyet az Egyensúly Intézet szakmai együttműködésében készítenek minden negyedévben. A VOSZ Barométer több mint 400 vállalkozás megkérdezésével készül, az index 0 és 100 pont között mozoghat.
Kozák Ákos kifejtette: a második negyedévben a barométer mindhárom alindexe csökkent az előző negyedévhez képest. Az üzleti hangulat alindexe 62 pontról 59 pontra, a beruházási hajlandóság alindexe 49 pontról 41 pontra, míg a pénzügyi helyzeté 74 pontról 70 pontra esett.
Saját üzletmenetükben már nemcsak a csökkenő vásárlóerő és az árnövekedés a legnagyobb probléma, hanem érzékelhetően megjelenik a körbetartozás problémája, a megrendelések elmaradása is. Az elmúlt évtizedben a körbetartozás a magyar gazdaság béklyója volt, amelyet sikerült orvosolni – tette hozzá a szakember.
