Különböző médiumok újságírói vették „össztűz” alá Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját.
Arra a kérdésre, hogy beszélhetünk-e ma még energiaválságról, Hernádi Zsolt elmondta: az a kőolajellátás-biztonsági kockázat, amely a Covid után keletkezett, többé-kevésbé megmaradt, ennek „betett” az orosz–ukrán háború, aminek fordulópontja az Északi Áramlat 2. felrobbantása volt. Az árak azonban már lejjebb mentek, és nyersanyagellátási probléma sem alakult ki. Kiemelte: ez az enyhe tél miatt volt, ráadásul nemcsak itthon, hanem Európában is jócskán, 22 százalékkal csökkent a fogyasztás.
Felhívta a figyelmet, hogy már 2015-ben, a krími helyzetet látva érezték, hogy „kemény balhé jöhet”, ezért fontos beruházásokba kezdett a Mol. Ennek eredményeképpen, ha ma leállna a kőolajszállítás Oroszország irányából, a cég akkor is tudna kőolajat importálni az Adriai-tenger felől. Itt megjegyezte, a horvátok a tranzitdíjat az ötszörösére emelték, ami szerinte erős visszaélés, és nem érti, az unió miért nem tesz semmit ez ellen.
Úgy gondolja, nem jó az Oroszországgal szembeni nyugati szankciós rendszer, a „mi okosak vagyunk, ők hülyék” politika nem működik, mert kiderült: az oroszok is okosak, átcsoportosították az ellátási útvonalat, így az orosz kőolajexport átirányult Kínába és Indiába. Hangsúlyozta, Oroszországot szankciókkal nem lehet térdre kényszeríteni, ez sokadszor is kiderült. Az orosz agresszió megbocsáthatatlan, de a minszki egyezményeket mindkét félnek be kellett volna tartania – jegyezte meg.
Egy német cikkre reagálva hangsúlyozta, magyar oldalról az ukránok 6 százaléknyi dízelt vittek be, míg például a lengyelek és a románok jóval nagyobb mennyiséget adtak el nekik.
A 35 évre megkapott hulladékszállítási koncesszióról szólva kiemelte: azok, akik korábban vitték a munkát, nem teljesítették a feladatukat, így nem tartja jogosnak a tiltakozásukat. Nem aggódik a versenyhiány miatt sem, hiszen nincs mese, az unió elvárásait kell teljesíteni ahhoz, hogy a hulladékot rendesen újra tudják hasznosítani. Ez a Molnak jó üzlet is lehet, hiszen a hulladék a cég tulajdonában lesz, amit majd tud értékesíteni. Hangsúlyozta:
Egy uniós előírás miatt a föld alá temetett hulladék arányát, amely ma 51 százalék, 10 százalékra kell csökkenteni.
Emiatt többek között új típusú szemétválogatókat fognak építeni. A fémhulladék-kereskedők tiltakozásával kapcsolatban Hernádi kifejtette, hogy akivel lehetett normálisan tárgyalni, az kapott tőlük szerződéses ajánlatot, de véleménye szerint nem minden cég akarta, hogy belelássanak a dolgaiba.
A zöldátállás témájában a Mol-vezér kritizálta az uniós szabályozást, például:
Olyan hülyeségeket talál ki Brüsszel, mint hogy bioüzemanyagot kell keverni az üzemanyaghoz, amivel gyakorlatilag élelmiszer ég el.
A hazai rezsicsökkentés kedvezményezettjeinek körét újra kellene gondolni a vállalatvezető szerint. A víz esetében bírálta, hogy a jelenlegi rezsikedvezmény-rendszer ugyanúgy támogatja azt, aki a medencéje vizét cseréli le, és azt is, aki ivóvízként használja. Jelezte, az nem jó, hogy a városoknak korlátozniuk kell a felhasználást, a vízművek pedig nem tudnak beruházni. Úgy véli, a támogatás nem lehet mindenkire érvényes, azt a valóban rászorulóknak kell adni.
Az extraprofitadó olyan, mint a kábítószer
Hernádi tudomásul vette a kormány által kiszabott 750 milliárdos extraprofitadót, de szerinte ez az év már más lesz. Az idei évről szólva hangsúlyozta, a gazdasági környezet és a kilátások negatívok. Az extraprofitadóról azt is elmondta: megvan a böjtje, mert ha ők befizetik ezt az összeget, akkor a beruházások volumene csökkenni fog. A különadóról megjegyezte, veszélyes, olyan, mint a drog, könnyen rá lehet szokni.
Arra a kérdésre, kit tart a legerősebb gazdasági miniszternek, így válaszolt: a miniszterelnököt. Szóba került még, hogy a Molt is fel akarták rakni arra a háború nemzetközi szponzorait összegző listára, amelyre az OTP is felkerült, valamint neheztel azért, amit Brüsszel csinál az Erasmusszal kapcsolatban, de természetesen ők kifizetik az ösztöndíjakat.
