Tárgyalásra mindig nyitottak vagyunk, ha a szakszervezetek kérik, mindig le fogunk ülni, de ez nem jelenti azt, hogy ennek a megállapodásnak az lesz a vége, hogy a emelkedik – mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a Világgazdaság heti rendszerességgel megjelenő makrogazdasági podcast műsorában, a Bruttóban. A munkaadói oldal képviselőjével annak kapcsán beszélgettünk, hogy nemrégiben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ismét ülésezett , miután az a vártnál lassabban csökkent, ezért a szakszervezetek újra tárgyalnák a tavaly decemberben kötött bérmegállapodást, sajtóhírek szerint 4 százalékos évközi minimálbéremelést szorgalmaznak.
Rolek Ferenc elmondta, egyelőre a fél éves makrogazdasági adatokra várnak, ezek között az infláció mellett legalább annyira fontos a termelékenység és a alakulása. A tavaly decemberi megállapodásról megjegyezte, ezek a megállapodások mindig egy éves előrejelzésen alapulnak, nem a tényadatokat veszik figyelembe, hanem hogy mi várható a következő évben.
Ez vagy bejön vagy nem, nagyon sokszor nem jön be
– fogalmazott, hozzátéve, a kormány ugyan helyesen számolt, hogy az inflációs pálya tavasszal éri el a csúcsát, és utána kezd el csökkeni év végéig, viszont némileg magasabb volt az infláció értéke, mint ami az előrejelzésekben szerepelt, így pontosan nem tudni, végeredményben mennyivel lesz magasabb. Mindez azért lényeges, mert a megállapodásban is az szerepelt, hogy akkor tekintik jelentősnek az eltérést és nyitják ki a decemberi megállapodást, ha az a 18 százalékot meghaladja éves szinten.
Lehet, hogy 18 százalék alatt maradunk és a megállapodásunk értelmében nem indokolt az újratárgyalás
– mondta az MGYOSZ alelnöke. Emellett kíváncsian várják, hogyan alakulnak a féléves termelékenységi és GDP-adatok, szerinte félő, hogy a vártnál rosszabbak lettek, legalábbis erre utalt, hogy nemrégiben az ipari termelés 5 százalékos csökkenést produkált, miközben stagnálást vártak.
Rolek Ferenc hangsúlyozta, olyan, hogy európai minimálbér, amit csak be kell vezetni Magyarországon és „eljön majd a Kánaán,” nincsen, továbbra is a gazdasági teljesítmény határozza meg a bérek alakulását.
Arról is beszélt, akkor lehetne újra többéves bérmegállapodás kötni, ha kiszámíthatóbbá válnak a folyamatok, ehhez azonban a gazdasági kapcsolat normalizációja mellett legalább annyira fontos a béke helyreállása.
