A munkaadói oldal sem zárkózott el attól, hogy elinduljon egy párbeszéd a felek között, mert ők is érzékelik, hogy a magas mekkora probléma a munkavállalók körében – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülése után. A tavalyi év végén kötött minimálbér-megállapodás értelmében a 16, míg a garantált bérminimum 14 százalékkal növekedett, csakhogy azóta is folyamatosan 20 százalék fölött van az infláció, tehát mindkét keresettípus vásárlóereje jelentősen csökkent. A kérdés tehát, hogy az éves átlagos infláció miként alakul.
Bár a kabinet még 15 százalékos drágulással számol, Mészáros Melinda rámutatott, hogy több előrejelző cég – mint például a Kopint-Tárki és az ING Bank –, amelyek a legközelebb szoktak lenni a tényadathoz, is azt jósolja, minimum átlagosan 18-18,5 százalékos lesz az idei infláció. Az elnök szerint a kormány is elmozdult már a hivatalos 15 százalékos prognózisától, és inkább a 17 százalékhoz közelít. Mészáros ugyanakkor konkrét számot nem mondott arra vonatkozóan, hogy mennyivel kellene emelni a minimálbért.
Csak a tárgyalásra vagyunk nyitottak, a minimálbér-emelésről érdemben nem tudunk beszélni
– közölte lapunkkal Perlusz László, a Vállalkozók és a Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A szakember jelezte, kicsi esélyét látja annak, hogy valóban hozzányúljanak a tavaly decemberi megállapodáshoz.
Ha mégis szóba jönne egy évközi emelés, legkorábban szeptember–október tájékán lenne esedékes, de akkor már a jövő évi minimálbér-tárgyalásoknak kell elindulniuk. Hangsúlyozta, azért ültek le most egyeztetni, mert a tavalyi megállapodás úgy szólt, hogy a féléves adatok ismeretében – amennyiben az aktuális várakozások szerint az átlagos infláció 18 százalékos lesz – ismét tárgyalnak.
Perlusz úgy véli, egy évközi emelés azért is problémás, mert számos adminisztratív pluszteherrel jár a cégekre nézve, amelyeknek emiatt az üzleti vagy költségtervüket újra kellene írniuk. Az idei növekedés szerinte a nagyvállalatok beruházásainak lesz köszönhető, nem pedig a kkv-k teljesítményének, amelyek inkább „vörösben lesznek”, mivel továbbra is nyögik a megemelkedett energiaköltségeket.
„Ilyen háttérrel nem tanácsos és nem is lehetséges belenyúlni év közben egy ilyen nagyon fontos költségelembe” – mondta a VOSZ főtitkára, hangsúlyozva, hogy a munkaadók azonban továbbra is szolidárisak a legkisebb keresetűek iránt, miután csak az elmúlt két évben több mint 35 százalékkal nőttek a minimálbérek Magyarországon.
Perlusz László azt ígérte, hogy a jövő évi minimálbérről szóló egyeztetéseken mindenképpen figyelembe veszik az idei korrekciós igényeket, főleg hogy 2024-re már kedvezőbbek a hazai kkv-k kilátásai.
A kormány 4 százalékos gazdasági prognózisáról úgy vélekedett, hogy „a valóságtól nem elrugaszkodott becslés”, viszont még mindig nagyon nagy a bizonytalanság, nem tudni, hogy a háborús helyzet miként alakul, és ez egy olyan nyitott gazdaság esetében, mint a magyar, komoly bizonytalansági tényező. „De ha óvatos optimizmussal tekintünk a jövőbe, akkor ez a 4 százalék benne van a jövő évben, simán” – húzta alá Perlusz László.
