Egyre többen vélekednek úgy, hogy az államilag támogatott vállalati kölcsönök nélkül szinte nem működne a hazai vállalkozói hitelpiac. Jóllehet a bankok vállalati hitelkártyát saját konstrukcióban mér régóta ajánlanak, azonban a Széchenyi Kártya Program olyan kedvező finanszírozási lehetőségeket biztosít, amelyben az állami támogatás révén a céges hitelkártyák kamatai jóval a piaci hitelkamatok alá csökkentek. Ennek pedig az az eredménye, hogy a bankok megszüntetik a saját hiteltermékeiket.
Azonnali támogatással
„A vállalkozói hitelkártya biztos előnyt jelent: a hitelkerethez a hitelkártyával azonnal hozzá lehet jutni” – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés pénzügyi szakértője. Gergely Péter kérdésünkre azonnal sorolja is az érveket: „Nem kell lehívni vagy átvezetni a pénzt ahhoz, hogy a hitelből költsünk, nem kell bemenni a bankba a pénz felvételéhez, hanem a hitelkártya a megszokott bankkártya-elfogadási pontokon azonnal használható vásárlásra. A készpénzfelvétel is bármelyik ATM-ben lehetséges.”
Arra azonban figyelni kell, hogy a hitelkártyának és az ATM-nek is meghatározott napi, illetve tranzakciós limitje van, nagyobb összegeket tehát nem lehet kifizetni vele.
Nagyobb összegekhez a klasszikus átutalások, illetve a bankfióki készpénzfelvétel segítségével lehet hozzáférni a hitelkeretből.
Fotó: Ground Picture
A piacon elérhető, hitelkártyával is hozzáférhető vállalkozói konstrukciók a működés finanszírozásra tervezett Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+ és a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+, valamint az agrár működési finanszírozásra kifejlesztett Agrár Széchenyi Kártya konstrukció.
Ezek a termékek elég sok banknál elérhetők – említi Gergely Péter. Így a CIB Banknál, a Duna Takarék Banknál, az Erste Banknál, a Gránit Banknál, a K&H Banknál, az MBH Banknál, az OTP Banknál, a Polgári Banknál, a Raiffeisen Banknál és az UniCredit Banknál. Az Agrár Széchenyi Kártya finanszírozásban a felsorolt bankok közül nem vesz részt a Duna Takarék Bank, a K&H Bank és az UniCredit Bank.
Hogyan igényeljünk céges hitelkártyát?
Az igénylést a Széchenyi Kártya Program regisztráló irodáiban lehet megkezdeni, vagyis a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének irodáiban, a területi kereskedelmi és iparkamarák irodáiban és a KAVOSZ Zrt. irodáiban. A hozzánk legközelebbi irodát megtalálhatjuk az irodakeresőben – tanácsolja a pénzügyi szakember.
Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+ konstrukciót minden olyan kkv igényelhet, amelyiknek nincs lejárt köztartozása, sem lejárt hiteltartozása, és megfelel az üzletszabályzatban meghatározott egyéb kisebb feltételeknek. Nem igényelhet 150 millió forintot olyan vállalkozás, amelyik nem működik már két lezárt éve.
A Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ konstrukciónál a fentieken felül az is elvárás, hogy a vállalkozás az üzletszabályzatban felsorolt tevékenységek valamelyikét főtevékenységként végezze a hitelkérelem benyújtásakor. Az Agrár Széchenyi Kártyánál pedig az a további elvárás, hogy a vállalkozásnak meghatározott mezőgazdasági, állattenyésztési, illetve egyéb jogosult tevékenységet kell végeznie. Emellett rendelkeznie kell a Magyar Államkincstártól kapott ügyfélazonosító számmal, és már 25 millió forintos hitelkerettől elvárják a két sikeresen lezárt teljes naptári évet.
A maximális hitelösszeg mindhárom konstrukcióban 120 millió forint, a futamidő egy, két vagy három év lehet.
A hitel mögötti fedezetet a Garantiqa Zrt. készfizető kezessége és a többségi tulajdonos magánszemély készfizető kezessége jelenti. Az Agrár Széchenyi Kártyánál az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány nyújt készfizető kezességet, és a többségi tulajdonos magánszemély készfizető kezességén felül – 50 millió forint feletti hitelösszeg esetén – ingatlanjelzálogjog bejegyzése is szükséges.
A hitelek kamata évi fix 5 százalék, az Agrár Széchenyi Hitelkártyánál pedig 1 havi Bubor. Ez utóbbi naponta változik, a cikk írásának időpontjában éppen évi 15,59 százalék.
Fotó: Ground Picture
A hitel költségei közé tartozik a kamaton felül a hitel összegétől függő sávos, 30 ezer és 230 ezer forint közötti egyszeri díj (Agrár Széchenyi Kártyánál 15 ezer forinttól indul), a fel nem használt összegre fizetendő évi 1 százalékos díj (Agrár Széchenyi Kártyánál nem kell ilyen költséget fizetni, viszont van helyette 0,8 százalékos éves kezelési költség a kihasznált hitelkeretre), a kezességi díj pedig 0,4 százalék (Agrár Széchenyi Kártyánál 0,59 százalék, piaci díjazással, nem elsődlegesen agrárügylet esetén pedig 1,78 százalék).
A háromféle hitelkártya közül a vállalkozás tevékenységi körei alapján tudunk választani.
Mobilisabb pénzügyek, rugalmas költések
A céges hitelkártyát olyan költésekre találták ki, amelyek a vállalkozások mindennapjaihoz tartoznak, ez tehát elsősorban nem beruházási és nem fejlesztési hitelként funkcionál, bár szabad felhasználása révén akár ilyen célokra is használhatjuk. De a lényege az, hogy a vállalkozásunk napi működését, a költségek finanszírozását közvetlenül a hitelkeretből is fizethetjük, ennek megkönnyítésére tartozik a hitelkártya a hitelkerethez.
Mindhárom hitelkártya úgy működik, hogy a teljes hitelkeretet a szerződés szerint egy, két vagy három évig folyamatosan lehet használni.
Felhasznált hitel esetén a céges bankszámlára érkező jóváírások mindig töltik a hitelkeretet, a költések pedig mindig fogyasztják.
A szerződés lejáratakor egy összegben vissza kell fizetni a felhasznált hitelt, azaz fel kell tölteni a hitelkeretet. Ha meghosszabbítjuk a hitelkeretet (újraszerződéssel vagy szerződésmódosítással), az újból rendelkezésünkre áll és bármikor felhasználható.
Ezek a működési sajátosságok megfelelő rugalmasságot biztosítanak a vállalkozásunk finanszírozásához. A hitelkeretből nemcsak a hitelkártyával költhetünk, hanem átutalással vagy bankfióki készpénzfelvétellel is.
