A kormányban is vita van arról, hogy nulla százalék fölött vagy alatt lesz idén a növekedés – ezt mondta szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő ezzel lényegében elismerte, hogy idén egyre kevesebb esélye van annak, hogy a GDP-bővülés elérje a kormány által kitűzött 1,5 százalékos célt.
Ahogy korábban megírtuk, a második negyedéves GDP-adatok a várakozásoknál sokkal rosszabbak lettek, hiába vártak az elemzők már egy érezhető felpattanást, ez elmaradt, és így már négy negyedéve van recesszióban a magyar gazdaság, ami a GDP-adatok jelenlegi rendszerben történő közlése óta (1995) még soha nem fordult elő.
Orbán ugyan nem tett le arról, hogy enyhe növekedést sikerüljön elérni, bár a szavai alapján ennek aligha lesz már jelentősége.
Az elemzők többsége ugyanis még megvárja a szeptember elsejei részletes GDP-adatokat, csak azt követően módosítanak az előrejelzésükön. Az előzetes kommentárok alapján azonban már most kiolvasható, hogy
legjobb körülmények között is stagnálást, a legrosszabb esetben pedig 0,5–0,6 visszaesést várnak a magyar gazdaságtól 2023-ban.
Hogy miért lett ennyire gyenge a második negyedév, és miért maradt el a várt helyreállás? – ebben több tényező is szerepet játszhat: egyrészt a mezőgazdaság vártnál gyengébb teljesítménye, illetve növekedéshez való hozzájárulása nem volt akkora, mint amire számítani lehetett, másrészt a szolgáltatások sem tudtak bármit hozzáadni a GDP-bővüléséhez.
Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy valahol nem meglepetés a második negyedéves teljesítmény, mivel
- az még júniusban is 20 százalék fölött volt,
- a kamatok továbbra is az egekben vannak,
- az ágazatok többsége pedig szenvedett,
- amin még a külkereskedelmi forgalom javulása sem tudott segíteni eddig.
Mindenesetre ahogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megfogalmazta, az infláció letörése a legfontosabb gazdaságpolitikai cél jelenleg, aminek ára van, ez a
Ettől azonban lényegesebb, hogy mindez hogyan érinti a költségvetést, amelynek felülvizsgálatát szeptemberre tervezte Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető a lapunknak adott interjújában azt mondta, ha a második fél évben a gazdaság stabil növekedési pályára tud állni, akkor lát arra esélyt, hogy intézkedések nélkül is teljesítsék a 3,9 százalékos idei hiánycélt. Egyedül abban bízhat a miniszter, hogy a rezsivédelmi alapból lesz megtakarítása az államkasszának.
