Az előzetes értékelésben úgy fogalmaztunk, hogy az egyik szemünk sírhat, a másik nevethet. Utóbbit arra alapoztuk, hogy Magyarország kiléphet a technikai recesszióból. Sajnos a helyzet ennél sokkal borúsabb, mindkét szemünk sírhat – mondta gyorsértékelésében Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, miután a Központi Statisztikai Hivatal szerda reggeli adatai szerint továbbra is recesszióban van a gazdaság, immáron négy egymást követő negyedévben csökkent a kibocsátás.
Magyarországon a GDP-adatok jelenlegi rendszerben történő közlése óta (1995) soha nem fordult elő olyan, hogy a magyar gazdaság zsinórban négy negyedéven keresztül zsugorodjon. Még a 2008–2009-es világválság során is három negyedévnyi visszaesés után jött egy stagnáló negyedév
– hívta fel rá a figyelmet a szakember, hozzátéve, hogy ettől is messze voltunk, ráadásul a KSH az első negyedéves adatot is lefelé módosította. A gyenge negyedév/negyedév növekedés és a negatív revíziók miatt az éves bázisú gazdasági teljesítmény messze alulmúlta a várakozásokat: a bruttó hazai termék volumene 2,4 százalékkal zsugorodott éves bázison. Mivel a hivatal az előzetes adatközlésében még részletes számokat nem közöl, így csak annyit tudhatunk, hogy a visszaeséshez leginkább az ipar és a szolgáltatószektor járult hozzá. Habár utóbbi nem tűnik nagy meglepetésnek, ismerve a magas inflációs környezet okozta vásárlóerő csökkenést, az elmúlt negyedévekben mégis azt láttuk, hogy a szolgáltatószektor képes volt jó teljesítményt nyújtani. Úgy tűnik, hogy a valóság a második negyedévben utolérte ezt a szektort is.
Rámutatott: a volumene 2023 első fél évében 1,7 százalékkal csökkent. Ezzel a teljesítménnyel és a továbbra is negatív reálbér-növekedéssel számolva a kormány 1,5 százalékos GDP-növekedési célja irreálisnak tűnik. Az adatközlés előtti előrejelzéseink 0,2–0,4 százalék körüli GDP-növekedést jósolt 2023-ra, de most már jelentős esélyt látunk arra, hogy a magyar gazdaság 2023-ban összességében nem lesz képes pozitív növekedést elérni – figyelmeztetett Virovácz Péter.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője kommentárjában ugyancsak azt emelte ki, hogy a második negyedévben a GDP a várakozásoknál jóval kedvezőtlenebbül alakult, de még az uniós átlagnál is, ahol negyedéves alapon stagnálás, éves alapon pedig kismértékű növekedés történt.
„Az éves visszaeséshez a várakozásoknak megfelelően a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult – a negatív meglepetés itt a csökkenés mértéke. Az ipar és a éves alapú mérséklődése a gyenge belső keresletre való tekintettel nem meglepetés, ahogy a mezőgazdaság alacsony bázis miatt növekvő teljesítménye sem. Az építőipar teljesítménye a gyenge kereslet miatt szintén érdemben csökkenhetett. Ahol kedvezőbb adatot vártunk volna, azok a piaci szolgáltatások – beleértve a jelentős visszaesést elszenvedő szállítási ágazatot” – magyarázta az elemző.
A felhasználási oldalt nézve azt emelte ki, hogy a fogyasztás és a beruházások is fékezték a gazdasági teljesítményt, míg a nettó vélhetően javította azt. A fogyasztás csökkenésében a magas bázis mellett a reálkeresetek magas miatti mérséklődése játszott szerepet, míg a beruházásokat a forráshiány (uniós források visszatartása, a magas kamatkörnyezet, illetve az állami, valamint önkormányzati beruházások elhalasztása) húzta vissza. A termékexport éves alapon növekedni tudott, míg az az alacsony belső kereslet miatt mérséklődött – tette hozzá.
A következő negyedévben várhatóan már kikerülünk a technikai recesszióból, ám az kérdés, hogy az év egészét tekintve sikerül-e elkerülni a gazdaság zsugorodását – az első félév 1,7 százalékos visszaesése után ez nem magától értetődő, de nem is lehetetlen feladat, hiszen a tavalyi második fél év már nem jelent olyan magas bázist, mint az első fél év jelentett
– jósolta Regős Gábor.
