Bár lassan három és fél éve adott a lehetőség a másodlagos számlaazonosítók használatára Magyarországon, eddig a bankszámlák nagyon kis hányadához társítottak e-mail-címet, mobilszámot vagy adószámot (illetve adóazonosító jelet) az ügyfelek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

Woman,Hand,Holding,Credit,Card,And,Using,Laptop.,Businesswoman,Or
Woman hand holding credit card and using laptop. Businesswoman or entrepreneur working from home. Online shopping, e-commerce, internet banking, spending money, work from home concept
Fotó: Shutterstock

A másodlagos számlaazonosítók regisztrációjának lehetősége 2020 márciusa óta adott a magyarországi bankoknál. A bevezetésük célja az volt, hogy megkönnyítsék az átutalási tranzakciókat, hiszen a regisztrált számlára utaláskor elég, ha az utaló fél például csak a kedvezményezett mobilszámát ismeri. A jegybank honlapján szereplő statisztikák alapján ugyanakkor úgy tűnik, hogy – az elektronikus fizetési forgalom gyors fejlődése ellenére – a kezdeményezés még nem aratott átütő sikert, hiszen az itthon az első negyedév végén vezetett, 

nagyjából 10,8 millió bankszámla mindössze 0,86 százalékhoz rendeltek hozzá valamilyen másodlagos azonosítót.

 

Az MNB statisztikáiban március végén nagyjából 103,5 ezer másodlagos azonosító szerepelt, ami ráadásul még közel 7 százalékkal el is maradt az egy évvel korábbi 111,1 ezertől. 

A rendelkezésre álló adatok szerint a megadható azonosítók közül a mobilszámot kedvelik leginkább a magyar banki ügyfelek: ezekből közel 73 ezer szerepelt a számlaszámok mellett az első negyedév végén.

A mobilszámok dominanciája persze nem túlságosan meglepő, hiszen ez az az adat, amely a legegyszerűbben hozzáférhető, illetve azoknak a partnereknek, akinek utal valaki, általában rendelkezésre áll a mobilszáma is. A telefonszám mellett még az e-mail-címüket is sokan megadják a pénzügyi szolgáltatójuknak: ezekből március végén 24,4 ezret tartott nyilván az MNB. Az adóazonosító jel (illetve a gazdálkodó és egyéb szervezeteknél az adószám) használata viszont már egyáltalán nem elterjedt, hiszen ezekből csak valamivel több mint ötezret tartanak nyilván.

Ami még figyelemre méltó, hogy a vállalkozások szinte egyáltalán nem éltek eddig a másodlagos számlaazonosító regisztrációjának a lehetőségével: 

március végén nagyjából 2500 ilyen adat tartozott cégekhez és egyéb jogi személyekhez.