Sikeresen debütált az új PMÁP állampapír
Az utóbbi időszakban a megtakarítók többsége a hosszabb futamidejű, biztonságos, megbízható, kamatadó és szochomentes Prémium Magyar Állampapírokban (PMÁP) gyarapítja vagyonát: 2023 első hat hónapjában bruttó 2129 milliárd forint összegben vásároltak PMÁP-ot – közölte a minap az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az ÁKK erre az eredményességre alapozta, az eddigi leghosszabb futamidővel, legújabb 2033/I PMÁP sorozatát, amelyet augusztus elsejétől belföldi és külföldi magánszemélyek vásárolhatják meg a Magyar Államkincstár, a Magyar Posta és egyes bankok fiókhálózatában, valamint a WebKincstár, MobilKincstár és a bankok online felületein.
Az ÁKK a mostani új futamidejű PMÁP-sorozatnál alacsonyabb értékesítési korlátot határozott meg: minden forgalmazó legfeljebb 25 millió forintos értékhatárig értékesíthet az elsődleges piacon egy lakossági befektetőnek a PMÁP 2033/I sorozatból. Az új PMÁP-sorozat kibocsátásával egy időben, ugyanazon értéknaptól a korábban értékesített 2028/L és 2031/I PMÁP-sorozatok forgalomba hozatalát viszont lezárták.
Fotó: Szabó Miklós
Az ÁKK legfrissebb, augusztus 7-i, azaz tegnapi adatai szerint ígéretes az új papír. A július 31-ével záródó héten a két kifutó termékből – amolyan „magyaros last minute” módon – 151,3 milliárd forintnyi fogyott,
a 2033-as lejáratú új PMÁP-ból a kibocsátása óta eltelt hét nap alatt 111,7 milliárd forintnyit jegyeztek a lakossági befektetők.
A számok önmagukért beszélnek. Egyértelműen kijelenthető, hogy a piac továbbra is preferálja a Prémium Magyar Állampapírokat, hiszen a még korábban ígéretesnek számító háromhavi futamidejű diszkont kncstárjegyek várható kamatcsökkentési időszak előtt nem túl vonzók
– értékelte kérdésünkre a PMÁP 2033/I premier hetét Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Annál is inkább, mert a július 31-én a színről lelépő két régebbi sorozatból a korábbi hetekben jellemzően 40-50 milliárd forintnyi eladott mennyiséget közölt az ÁKK.
Az ING vezető elemzője szerint nagy valószínűséggel nem sokat változik a későbbiekben a PMÁP legújabb sorozatának népszerűsége, az eladott állampapírok között a második helyen pedig változatlanul maradt az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP). Igaz, jóval alacsonyabb, 10-11 milliárd forintnyi eladott mennyiséggel. Virovácz Péter érdeklődésünkre úgy vélekedett: „Biztosan teljesül, sőt, jó eséllyel túlteljesül az éves finanszírozási terv”, s véleményéhez a másik két megkeresett szakértő is csatlakozott.
Van még mit fejlődni a pénzügyi tudatosságban
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint:
Sikeresen startolt az új, tízéves lejáratú állampapír, s úgy tűnik, az emberek egyre többen gondolják át pénzügyeiket, vagy hallgatnak a szakértőkre. A hazai lakosság pénzügyi tudatossága azonban még mindig nem elég magas.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
„A készpénzen és bankbetéten kívül ódzkodnak más megoldásoktól, még mostanában is, amikor tartósan magas az infláció és minden nap csak veszítenek.” A kutatási igazgató megítélése szerint
sokat nyom a latban, s billenti a mérleg nyelvét az állampapírok felé, a más befektetésekre bevezetett 13 százalékos szocho.
Erre már többen odafigyelnek, és érzékelik a veszteséget, de van még mit tanulnia a magyar lakosságnak.
Nem véletlen az értékhatár
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az új állampapírnál az ÁKK által meghatározott alacsonyabb értékesítési korlátra – minden forgalmazó 25 millió forintos értékhatárig értékesíthet az elsődleges piacon egy lakossági befektető számára a PMÁP 2033/I sorozatból – hívta fel a figyelmet.
Ezzel a kibocsátó valószínűleg azt, a már korábban alkalmazott gyakorlatot igyekszik meggátolni, hogy az állampapírt nagyobb tételben, szabad felhasználású hitel felvételével megszerzett forrásból finanszírozza a lakossági befektető.
Németh Dávid szerint időarányosan minden bizonnyal jól áll az ÁKK a finanszírozási terv teljesítésében, és a vezető elemző nem emelte ki az uniós pénzek érkezésének jelentőségét. Ugyanakkor hozzátette, hogy bankok és alapkezelők is vásároltak állampapírt, ami szintén az adósság finanszírozását segíti. „Kérdés ugyanakkor, hogy a jövő év elején milyen eredményekkel, illetve újabb döntési helyzettel szembesülnek majd a befektetők” – fűzte hozzá Németh Dávid.
