A zöldfinanszírozás egyre fontosabb szerepet játszik Magyarországon. Annál is inkább, mert 1950-től elindult és az évek során példátlan módon felgyorsult a Föld felmelegedése – jelentette ki Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.
A környezet, a gazdaság és a pénzügyi rendszer komplex kölcsönhatásban vannak egymással, és a kölcsönhatás középpontjában a zöldfinanszírozás áll. „Hogy miért foglalkozik a jegybank a zöldpénzügyekkel, a fenntarthatóság kérdéskörével? Azért, mert a környezeti anomáliák, különösen a klímaváltozás, kockázatot jelentenek a pénzügyi rendszer számára” – mondta pénteken Egerben, a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen.
Az MNB számára fő az árstabilitás
A Magyar Nemzeti Bank mandátumai közül a legfontosabb az árstabilitás elérése, de ma már nyilvánvaló tény, hogy a klímaváltozás és más környezeti eredetű kockázatok hatással vannak az inflációra. Kandrács Csaba rámutatott: „2019-ben a jegybank átfogó stratégiát, zöldprogramot dolgozott ki, hogy javítsa a hazai pénzügyi rendszer ellenálló képességét, gyorsítsa a zöldgazdaságra való átmenetet.”
A zöldfinanszírozási környezet fejlesztése, a kockázatok feltárása és e téren a nemzetközi szakmai kapcsolatok erősítése, kibővítése az MNB számára kiemelt feladattá lépett elő.
Emellett igen fontossá vált az oktatás és a kutatás is a zöldítés terén. A pénzügyi rendszert érintő intézkedések között hangsúlyossá vált, hogy a tőkekövetelmény-kedvezmények is erősítik a zöldátállást.
A zöldpénzügyek esetében három új cél is megjelent a piacon
- a esetében az energiatárolás megoldása, a zöldebb távhő- és áramhálózatok támogatása a kkv-knak és önkormányzatoknak
- a zöldhitelek nyújtásánál az 1990-nél korábbi épületek felújításánál nem szükséges az előzetes energetikai tanúsítvány
- Az ökoszisztéma-szolgáltatások évente 125-140 ezermilliárd dollár értékű hasznot hoznak a világnak, ami a globális másfélszerese.
Az MNB alelnöke szerint a tétlenségnek ára van: „1997 és 2011 között becslések szerint a világ 4–20 ezermilliárd dollár veszteséget könyvelhetett el az ökoszisztéma-szolgáltatásokban.”
A méhekre is koncentrál a jegybank
A méhek állományának csökkenése is komoly kockázat: az állati beporzástól függő növények éves értéke 235 és 577 milliárd dollár között mozog. Az MNB Zöld programja keretében kétéves kutatási-módszertani projektet indítottak, felmérve a biodiverzitás csökkenéséből adódó pénzügyi kockázatokat. Kandrács Csaba ismertette: „2023 második negyedévében 83 milliárd forint zöldkötvény került a piacra, 459 milliárd forint vállalati zöldhitelt és 112 milliárd forint lakáscélú zöld hitelt nyújtottak a bankok.”