Dacol a recesszióval a magyar munkaerőpiac
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHiába az elmúlt hónapok gazdasági nehézségei, továbbra sem látszik drámai változás a magyar munkaerőpiacon. A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel közölt adatai szerint augusztusban a foglalkoztatottak száma 4 millió 709 ezer fő volt, 12 ezer fővel több, mint egy évvel korábban.
A munkanélküliek száma a foglalkoztatás bővülésével együtt nőtt, a nyár utolsó hónapjában 195 ezer fő volt állás nélkül, ami 18 ezer fős növekedés tavaly augusztushoz képest. Ezzel a munkanélküliségi ráta egy év alatt 3,6 százalékról 4 százalékra emelkedett.
Az, hogy a két statisztikai adat együtt emelkedik, alátámasztja a korábbi állításunkat, hogy a megélhetési nehézségek miatt egyre több olyan jelenik meg a munkaerőpiacon, akik eddig inaktívak voltak.
Annak kontextusában kell értékelni ezeket a számokat, tavaly még a legoptimistább jóslatok is 4,5 százalék körüli, 230-250-es munkanélküliségi adatokat vizionáltak, miközben azt is tudni lehet, hogy az elmúlt hónapokat igencsak megsínylette a magyar gazdaság is. A kedvező munkaerőpiaci trendet egyébként a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatsora is megerősíti, augusztusban 228 ezer regisztrált álláskeresőt tartott nyilván, amely historikusan is rekordalacsony szint.
Ha az év első 8 hónapját nézzük, akkor a munkanélküliek száma 34 ezer fővel, 200 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 103 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 96 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 1,0 százalékponttal, 4,2 százalékra növekedett.
A foglalkoztatottak létszáma ezen időszak alatt 4 millió 721 ezer főt tett ki. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma lényegében nem változott, a külföldön dolgozóké 22 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké pedig 8 ezerrel csökkent.
A 15–64 évesek közül 4 millió 604 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,8 százalék volt. A foglalkoztatottak létszáma és aránya lényegében egyik nem esetében sem változott az előző év június–augusztusához viszonyítva. A férfiak foglalkoztatotti létszáma 2 millió 445 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,3 százalék volt, míg a nők körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 159 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta pedig 70,2 százalékot ért el.
Czomba Sándor: megvédtük a munkahelyeket, augusztusban 12 ezer fővel dolgoztak többen
A magyar gazdaság és a magyar munkaerőpiac válságálló, hiszen a háború és az elhibázott szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is tovább nőtt a foglalkoztatottak száma – értékelte a KSH számait Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, aki rámutatott: a munkanélküliség az EU-ban a hetedik legalacsonyabb.
Mára 1 millióval dolgoznak többen, mint a dollárbaloldal kormányzása idején. Ezt az eredményt meg kell őrizni és továbbra is meg kell védeni a családokat és a munkahelyeket a szankciók káros hatásaitól. Éppen ezért 2023 az infláció csökkentésének éve, 2024 pedig a gazdasági növekedésé lesz
– emelte ki Czomba Sándor, hozzátéve, hogy a kormány a szankciós infláció ellen többek közt az online árfigyelővel és a kötelező akciózással küzd, míg a gazdasági növekedést Baross Gábor programokon, a Széchenyi Kártya programon keresztül és a kamatstoppal támogatja. Az intézkedések működnek: a szankciós élelmiszer-infláció már megfeleződött, a gazdaságfejlesztési programok pedig 1,5 százalékponttal járulnak hozzá a növekedéshez.
A kormány intézkedéseinek köszönhetően a fogyasztás vissza fog pattanni, miközben tovább folytatódik a termelés és beruházások növekedése, a külföldi működő tőke beáramlása, valamint fennmarad az export dinamikus bővülése is, amely hozzájárul a gazdasági növekedés gyors helyreállásához – jósolta a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
