Csak a kezdet lehetett Magyarországon a Rheinmetall nemrégiben átadott gyára Zalaegerszegen, ha hinni lehet a szakértőknek, és valóban beköszöntött a bizonytalanságok kora, amelyben a világ folyamatban lévő átrendeződése egy sor fegyveres konfliktust indíthat el a jövőben. Tetszik, nem tetszik, erre a magyar gazdaságnak is előbb-utóbb reagálnia kell. Elemzőkkel annak jártunk utána, mik a hazai védelemi ipar kilátásai, és átveheti-e a járműgyártás szerepét a tankok és harckocsik gyártása.
Kis súlyú szektor, nagy lehetőséggel
Jelenleg a védelmi ipar súlya a magyar gazdaságban elenyésző, azonban a futó beruházások és a növekvő piaci igény miatt biztosan nőni fog: az orosz–ukrán háború miatt sok ország komolyabban veszi a fegyverkezést, ami egyértelműen növeli a keresletet az ágazat termékei iránt – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki szerint a háború köztudatba kerülése, a hidegháború 2.0 azonban már önmagában növeli a kormányzatok fegyverkezési kedvét, így emelve a keresletet a védelmi ipar termékei iránt.
A háború tehát már önmaga is keresletnövelő tényező, hiszen az Ukrajnában megsemmisülő eszközök, illetve az elhasznált lőszerek helyett újakat kell gyártani
– mutatott rá az elemző, hozzátéve, hogy a magyar hadiipar esetében nem könnyíti meg a tisztánlátást, hogy a védelmi ipar nem jelenik meg külön ágazatként a TEÁOR-besorolásban, így a hazánkban működő ipari cégek közül van, amelyik a fémmegmunkálás, van, amelyik a közúti jármű gyártása, és van például, amelyik a szerszámgyártás ágazatba tartozik. Tehát a pontos súly meghatározása nehéz, mivel míg általában egy ágazatban megnézhetjük az adott TEÁOR-ba tartozó cégeket, a védelmi ipar esetében egyesével kell összegyűjteni őket a különböző ágazatokból.
Remélhetőleg nem lesz akkora a súlya, mint a járműgyártásnak: ez vagy a járműgyártás leépülését jelentené, vagy a hadiipar iránti kereslet nagyságrendekkel való bővülését – ez azonban nem a világ békésebbé válását takarná
– emelte ki az elemző, aki szerint óvatosnak kell lenni a védelmi ipar fejlesztésével, ha a most megugró kereslet csak átmenetinek bizonyul, akkor a felesleges kapacitások kiépítése hosszabb távon nem járul hozzá a gazdasági felzárkózáshoz.
Strukturális változást hozott az orosz–ukrán háború
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője egy fokkal borúsabb képet festett a világban zajló folyamatok kapcsán. Szerinte strukturális változásokat indított el a tavaly kirobbant orosz–ukrán háború, érthető okokból az elmúlt 20-30 évben az iparon belül kevésbé volt fajsúlyos, most azonban már olyan országok is, mint Németország, amelyek eddig ózkodtak a fegyverkezéstől, elkezdték fejleszteni hadiiparukat, sőt egész Európa ebbe az irányba mozdult el az elmúlt egy évben.
Ennek alapján a közgazdász azt várja, hogy a sokasodó konfliktusok miatt a védelmi kiadások magasabb szinten stabilizálódhatnak. Persze nagy kérdés az orosz–ukrán háború kimenetele, és hogy mennyire húzódik el, de ott van még Kína is, ahol szerinte bármi megtörténhet, ahogy Afrikában is egyre több a fegyveres összecsapás, ez pedig hosszú távon biztosít elegendő megrendelést a hadiiparnak.
A Zrínyi 2026 program építette vissza a magyar haderőt
A hadsereg visszaépítése a 2016-os Zrínyi 2026 programmal megindult, a tavaly kitört háború pedig még inkább felpörgette a védelmi ipari fejlesztéseket és a haditechnikai beszerzéseket. Nemrégiben adták át Zalaegerszegen a Rheinmetall 60 milliárd forintos beruházással megvalósult gyárát, miközben a gyártóval kötött megállapodás alapján kétmilliárd eurós, közel nyolcszázmilliárd forintos program keretében 218 darab Lynx gyalogsági harcjárművel szerelik fel a Magyar Honvédséget, amelyből 172 darabot Zalaegerszegen gyártanak le. Ráadásul itt nem állunk meg, augusztusban derült ki, hogy a német szupertank, a KF51 Panther, azaz a Párducok fejlesztésében is részt veszünk. És ott vannak még a Leopárdok is, amelyekből 44 darabos megrendelést adott le a kormány 2018 végén a szintén német Krauss-Maffei Wegmann gyártónak.
Ami pedig a védelmi kiadásokat illeti, a jelentése szerint tavaly GDP-arányosan 1,44 százalékot fordított erre a területre Magyarország. Az idei módosított költségvetésben 842 milliárd forintos honvédelmi alap jött létre, amely jövőre már közel 1310 milliárdot tesz ki, ezzel
Magyarország 2024-re teljesítheti a 2 százalékos NATO-kötelezettségét.
A magyar védelmi költések trendjében egyértelmű javulás látszik: ez 2014-ben GDP-arányosan még csak 0,86 százalékot mutatott, az eddigi csúcs 2020-ban volt, 1,76 százalékkal.
