Az eredmények azt mutatják, hogy összességében Magyarország fejlődik és változik is – közölte Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke kedden, a végleges népszámlálási adatokat ismertető budapesti sajtótájékoztatón. Jelentősen növekedett a foglalkoztatottság, a modern technológiák miatt folyamatosan átrendeződik a
Fotó: Shutterstock
A magyar lakosságnak a tizenegy évvel korábbinál jelentősen magasabb szintű az idegennyelv-ismerete, az iskolai végzettsége és a digitális jártassága
– közölte.
Kincses Áron emlékeztetett, a 2022. őszi volt a 16. Magyarországon, és az első, amelyet papírmentesen, teljes egészében digitalizáltan végeztek. A digitalizációnak köszönhetően az adatgyűjtés és az eredményközlés közötti idő jelentősen rövidült:
nyolcvan nappal a népszámlálás befejezését követően, 2023 februárjában már közölték az előzetes adatokat, most pedig, mindössze tíz hónappal a 2022-es népszámlálás lezárulta után már a végleges adatokat mutatják be
– mondta el.
Fotó: Shutterstock
Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője a legfontosabb eredményeket ismertette: a népszámlálás végleges adatai szerint Magyarország népessége 9 603 634 fő volt. Az előző, 2011-es népszámlálás óta a lakosság száma 334 ezerrel csökkent.
A demográfiai folyamatok következtében tavaly 1000 férfira 1078 nő jutott, míg az előző népszámláláskor, 2011-ben még 1106 volt ez az érték. A lakosság 21 százaléka – mintegy 2 millió ember – időskorú, 65 éves vagy annál idősebb.
Kovács Marcell rámutatott: jól jelzi az idősödő korstruktúrát, hogy a 65 évesnél idősebbek száma 42 százalékkal meghaladja a 15 év alattiakét. Elmondta, a legidősebb lakosságú település a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Debréte, ahol kilencen laknak, közülük hatan időskorúak.
A 15 éves és annál idősebb népesség körében 43 százalék a házas családi állapotúak aránya.
Ez azt jelenti, hogy az elmúlt években tapasztalt házasságkötésszám-növekedés hatására a házasok arányának évtizedek óta tartó csökkenése lelassult, a 30 év alattiak körében pedig 8-ról 12 százalékra emelkedett. Kiemelte:
A tavalyi népszámlálás adatai szerint nő a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont emellett folyamatosan öregszik a társadalom.
A „legiskolázottabb” helyek közé sorolta a főváros I., II. és XII. kerületét, ahol jóval 60 százalék feletti a diplomások aránya. Ez az adat a Budapest agglomerációjába tartozó Telkin is meghaladja a 60 százalékot. Kovács Marcell kiemelte, Magyarországon jóval többen dolgoztak 2022-ben, mint tizenegy évvel korábban: a foglalkoztatottak száma 2011-ben 3,9 millió, 2022-ben 4,7 millió volt. A népesség 49 százaléka volt foglalkoztatott 2022-ben.
A nyugdíjas inaktív keresők és a többségükben gyermekkorú eltartottak aránya 48 százalékra csökkent, továbbá jelentősen csökkent a munkanélküliek száma, tavaly 237 ezer ember volt munkanélküli.
A fővárosban, annak környékén, valamint a nyugati és az északnyugati országrészben nagyon sok a foglalkoztatott, jellemzően az ország északkeleti és délnyugati részén, valamint a községekben az országos átlag alatt marad az arányuk – közölte a projektvezető, hozzátéve:
A foglalkoztatottak több mint kétharmada szolgáltatás jellegű ágazatban dolgozott 2022-ben.
A munkanélküliek aránya Északkelet-Magyarországon, Délnyugat-Magyarországon, főleg az aprófalvas területeken helyenként a 10 százalékot is meghaladja. Kovács Marcell ismertette: a vallási hovatartozásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésre a lakosság 60 százaléka felelt.
A válaszadók 50 százaléka, 2,9 millió ember katolikus, közülük 2,6 millióan a római katolikust, 165 ezren a görögkatolikust jelölték meg vallásukként. A reformátusok aránya 16, az evangélikusoké 3,1 százalék volt 2022-ben. A válaszadók 27 százaléka nem vallásos.
Kovács Marcell kérdésre válaszolva elmondta,
az előző népszámláláshoz képest növekedett a nem válaszolók száma, hiszen míg a 2011-es népszámláláskor 27 százalék volt az arányuk, addig 2022-ben 40 százalék.
A nemzetiséghez tartozásról szóló, önként megválaszolható kérdésekre a lakosság 86 százaléka felelt. A legnépesebb magyarországi nemzetiség a roma, a válaszadók 2,5 százaléka, 210 ezer ember tartozik ebbe a közösségbe. A német nemzetiségűek száma 143, a szlovákoké 30, a románoké 28, az ukránoké 25 ezer volt. Elmondta, az elmúlt tizenegy évben nőtt a Magyarországon élő külföldi állampolgárok száma:
2022-ben 218 ezren voltak, 52 százalékkal emelkedett a számuk 2011-hez képest. Az itt élő külföldiek legnagyobb része, 76 százaléka európai országból érkezett, 82 ezren szomszédos államból.
Közölte, az adatok feltöltése kedden megkezdődik, a részletes adatok a KSH honlapján, a népszámlálás tájékoztatási adatbázisában egyéni igények szerint lesznek lekérdezhetők.
