A parlament április végén elfogadta az idei költségvetési törvény módosítását, így a 2023-as hiánycél 3,9 százalékra változott, és a konvergenciaprogramba is ez a szám került bele. Tavasszal még lehetett számítani arra, hogy a gazdaság idén akár 1,5 százalékkal is nőhet, nyár végére azonban kiderült, hogy erre kevés az esély, az államháztartás áfabevételei például közel 600 milliárd forintos elmaradásban voltak a hetedik hónap végére, augusztusra pedig az éves hiánycél 97 százaléka már teljesült. Így egyre valószínűbbé vált, hogy a költségvetés számai korrekcióra szorulnak.
Elemzők mellett Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is megfogalmazta nemrég kételyeit a hiánycél teljesíthetőségét illetően, a hét elején pedig Orbán Viktor miniszterelnök is utalt a költségvetés nehéz helyzetére. A parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében a kormányfő azt mondta, hogy a költségvetés idei hiánycélja könnyedén teljesülne, ha Brüsszel nem gáncsoskodna; „Brüsszel inkább adja oda azt a pénzt, ami jár a magyaroknak, és máris fényesebben állna a magyar államháztartás helyzete”.
Kijelentette:
Brüsszel mintegy hárommilliárd euróval tartozik Magyarországnak, miközben Magyarország eleget tett az őt terhelő egymilliárd eurós befizetésnek.
A hazai gazdasági helyzetet idén – amellett, hogy a Magyarországot illető uniós forrásoknak csak egy kis része érkezett meg eddig – elsősorban az utóhatásai és az elhúzódó ukrajnai háború befolyásolják. Mindezek következtében a visszatérés a növekedési pályára negyedéves késésben van, az idei év eddigi időszakában technikai recesszióban volt a gazdaság, csak a harmadik negyedév végén, azaz szeptemberben indult el a kilábalás. Ezért is volt kénytelen a jegybank legújabb, szeptemberi jelentésében módosítani növekedési előrejelzését: idén már 0,5 százalékos visszaesést is elképzelhetőnek tartanak, az előrejelzési sáv felső szélét pedig 0,5 százalékra rontották, miközben júniusban még 0-1,5 százalékos GDP-növekedést jeleztek előre 2023-ra.
A kormány határozott törekvése a GDP-növekedés újbóli beindítása, így a büdzsé problémáját úgy kellene megoldani, hogy az kevésbé fogja vissza a gazdaságot. A múlt héten néhány konkrét elképzelés is – bankadó növelése, kamattámogatások szűkítése – napvilágot látott már, de ezeket épp a növekedésre gyakorolt várható negatív hatásukra hivatkozva rögtön el is vetette a kormány.
A pénzügyminiszternek „vannak eszközei”A legfrissebb álláspont Varga Mihály pénzügyminisztertől egy pénteki konferenciáról származik a büdzsét illetően, ahol azt mondta: a cél továbbra is tartani a 3,9 százalékos előirányzatot, vizsgálják, hogy ez miként érhető el; jelezte, hogy vannak eszközeik, de a részleteket nem ismertette ezúttal. Ezzel gyakorlatilag cáfolta azt a néhány nappal korábban felmerült elképzelést, miszerint a hiánycélt megemelnék ügyelve arra, hogy a csökkenő pálya megmaradjon, a tavalyi 6,2 százalékos adatnál kisebb legyen az idei adat. |
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak elmondta, hogy a 3,9 százalékos hiánycélt nem csak az teszi tarthatatlanná, hogy az áfabefizetések elmaradnak a tervezettől és a lakossági fogyasztás szerényen alakult, számolni kell az alakulása miatt a nyugdíjkorrekció hatásával is. A magas kamatkörnyezet miatt az államadósság kamatterhei is tovább nőttek – tette hozzá.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője rávilágított, hogy a magyar büdzsé alakulása nem tér el a környező régiós országok költségvetési folyamataitól, a régió országaiban is várhatóan túllépik az eredetileg tervezett költségvetési számokat.
A magyar gazdaság kilábalásának a csúszása nemcsak az idei, hanem a jövő évi deficitcélt – GDP-arányosan 2,9 százalék – is veszélyezteti. Ígéretes ugyanakkor a kilátások szempontjából, hogy 2023-ban várhatóan a jelenlegi feltételek mellett is meg fog valósulni a GDP-arányos államadósság csökkenése és várhatóan az év végére az infláció is 10 százalék alá csökken.
