Növekedtek a költségvetési hiány tartásának kockázatai, miután elmaradt az első fél év végére várt gazdasági visszapattanás
– erősítette meg a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke,
miután az államháztartás első héthavi adatai alapján óriási, közel 600 milliárd forintos elmaradásban vannak a büdzsé áfabevételei, és eközben a gazdaság sem muzsikál túl fényesen.
A második negyedévben még mindig kitartott a technikai mindez pedig kétségessé tesszi a 3,9 százalékos GDP-arányos deficitcél teljesülését. Az Állami Számvevőszék korábbi vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, a KT csak október elején ülésezik, amikor már ismertek lesznek a harmadik negyedéves folyamatok, így szigorúan saját személyes véleményét tudja megosztani.
Annak ellenére, hogy már június végén az éves hiányterv 85 százaléka (3400 milliárdból 2896 milliárd) összejött, Varga Mihály a Világgazdaságnak a nyár közepén adott interjújában bizakodó volt abban, hogy a kormány intézkedések nélkül is képes lesz teljesíteni a hiánycélt. Az optimizmusa egyrészt a hiánypálya lefutásából is fakadt, hiszen a költségvetés egy jó ideje rendre orrnehéz, tehát a deficit zöme általában az év elején keletkezik, másrészt számos olyan egyszeri tétel jelent meg a büdzsében 2023 első hónapjaiban, mint a Posta Biztosító, a Vodafone megvásárlása, a rezsivédelmi alap költései vagy a 13. havi kifizetése, amelyek ha kifutnak, a második fél évben már nem kell hasonlókat teljesíteni, azaz a büdzsé pozíciója is javul. Ráadásul ekkor még élt a remény, hogy a gazdaság túl van a mélyponton, és elkezdődött a kilábalás.
Csakhogy az interjú időpontjában még nem voltak ismertek a második negyedéves GDP-adatok, amelyek után úgy tűnik, hogy a kormány is elengedte az 1,5 százalékos bővülést, helyette sokkal inkább stagnálással, „plusz nullával” kalkulál.
Így az államkassza javarészt fogyasztáshoz kapcsolódó bevételei a vártnál rosszabban alakulhatnak, miközben ott van a másik nagy probléma, ami a következő évekre is jellemző lesz, a kamatkiadások megugrása. Július végéig a nettó kamatkiadások 567 milliárd forinttal, 64,3 százalékkal alakultak magasabban, mint 2022 júliusának végén.
A pénzügyminiszter egyedül a rezsivédelmi alapra számíthat, amelyből a csökkenő energiaáraknak köszönhetően akár még tetemes megtakarítása is lehet a költségvetésnek. A teljes alapba idén 2580 milliárd forintot terveztek, ebből nagyságrendileg júniusig 1477 milliárd forintot vettek ki. Itt nagy kérdés az év hátralévő része, de az látható, hogy akkora puffert képezett a kabinet, hogy az még kompenzálhatja is a kieső áfabevételeket. Ami ez utóbbit illeti, az év vége és a december hozhat fordulatot, elemzők ugyanis karácsonyra teszik a fogyasztás beindulásának kezdetét, amikortól már bátrabban költekezhetnek a háztartások, és talán a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet is megélénkülhet.
Jegyezzük meg, ha hozzá is kell nyúlni idén a költségvetéshez, akkora korrekcióra biztosan nem kell készülni, mint tavaly: ma ugyanis összehasonlíthatatlanul jobbak a kilátások az alacsonyabb energiaáraknak és a csökkenő inflációnak köszönhetően. Szeptemberben mindez kiderül, ekkor vizsgálják felül a büdzsét a Pénzügyminisztériumban.
Mindenesetre Kovács Árpád szerint akárhogy is alakul a költségvetés, a legfontosabb társadalmi programokhoz továbbra sem nyúl hozzá a kabinet, a családtámogatások vagy a 13. havi nyugdíj védett területek. Azt is hangsúlyozta: egyáltalán nem mindegy, hogy milyen mértékben lesz magasabb a hiány, néhány tized százalékkal vagy markánsan. Már csak azért sem, mert ez a jövő évi hiánypályát is érdemben befolyásolja. Arra a kérdésre, hogy idén is várható-e olyan, a tavalyihoz hasonló intézkedés, mint a minisztériumi kiadások befagyasztása, azt felelte: ilyen jellegű lépésre most nem számít. Szerinte a kormány mozgástere továbbra is jelentős mind a bevételi, mind a kiadási oldalon.
A KT elnöke úgy látja, az államadósság-mutató a stabilitási törvény alapján teljesülni fog.
Ez meggyőződésem, olyan forgatókönyvet nem tudok elképzelni, amely ezt kétségessé tenné
– mondta határozottan Kovács Árpád. Ez egyébként még akkor is így lenne, ha végül nem sikerülne a költségvetési törvényben rögzített 69,7 százalékos GDP-arányos adósságrátát elérni, főleg azok után, hogy június végén 75 százalékig emelkedett az adósságszint. A beindulása a harmadik negyedévben vélhetően itt is éreztetni fogja hatását.
