A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előző, júniusi inflációs jelentésében 16,5–18,5 százalékos inflációt jelzett előre az idei évre, ezt kedden, a szeptemberi jelentés közzétételét megelőző előzetes adatközlésben pontosította 17,6–18,1 százalékra, a jövő évi prognózist azonban megemelte 3,5–5,5 százalékról 4–6 százalékra.
A teljesítménye 2023-ban félszázalékos csökkenés és ugyanekkora növekedés közé eshet, miközben júniusban még 0,0–1,5 százalék volt a központi pénzintézet várakozása. Jövőre a nyár elején előre jelzett 3,5–4,5 százalékkal szemben 3–4 százalék lehet a
A korrekciókra számítani lehetett elemzők szerint, a 2024-es inflációra hatnak a jövő év elejétől várható törvénymódosítások, a gazdasági növekedést pedig a keresletcsökkenés befolyásolja negatívan – erről írt korábban a Világgazdaság.
A jegybank a főbb mutatók, azaz az és a növekedés 2025-ös számain nem változtatott. A jelentést csütörtökön teszik közzé, abban feltehetőleg – például a folyó fizetési mérleg számokban is – lesznek még korrekciók.
Virág Barnabás: újra az alapkamat az effektív kamat, egyszerűsödik a jegybank eszköztáraVirág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke 15 órától tartott sajtótájékoztatóján a keddi kamatcsökkentést követően – válaszul arra a kérdésre, hogyan értékeli Orbán Viktor azon mondatát, hogy a kormány átveszi az infláció letörésének szerepét – elmondta: a kormány és a jegybank egy platformon van, mindenki érzi, hogy az első számú közellenség az infláció. Virág szerint minden inflációt csökkentő lépés segíti a gazdaság helyreállását. |
Az MNB tovább erősítette a várakozást az óvatos kamatcsökkentésre Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint, amikor az egynapos és az alapkamat mai összezárását követően Virág Barnabás arról beszélt, hogy a jegybank felfelé módosította inflációs-, ezzel egy időben pedig lefelé a GDP várakozását.
Az inflációs várakozásokat és azok kockázatait alapvetően az energiaárak befolyásolják, ezért az olajárak emelkedése az általunk eddig is várt 50 bázispontos lépések irányába tereli a jegybankot
– kommentálta Kiss Péter.
A forint vegyesen reagált. Már az MNB döntéseit megelőzően erősödni kezdett, majd a 390-es vonalon áterősödve az euró ellenében 387,2 közelében kötött ki,m de később sarkon fordult, és este 390,8 környékén stabilizálódott.
