A Trading Economics adatai szerint az utóbbi tíz évben – kisebb megtorpanásokkal – mind az Izraelbe irányuló magyar mind az onnan érkező markánsan nőtt. Tavaly Magyarország 490 millió dollár értékben exportált a közel-keleti országba, miközben onnan 253 millió dollár értékben érkeztek áruk.
A magyarországi export Izraelbe 2022-ben igen jelentősen, közel százmillió dollárral nőtt. A legnagyobb mértékben – 154 millió dollár értékben – járműveket exportált az ország, elektronikus berendezéseket 99 millió, gépeket, nukleáris reaktort és bojlert 72 millió, organikus vegyszereket 23 millió, húst közel 20 millió, különféle feldolgozóipari termékeket 16 millió, gyógyszeripari terméket 14 millió dollár értékben szállítottak a magyar cégek a közel-keleti országba.
Az izraeli import szintén jócskán megugrott 2022-re, a behozatalnál az elektronikai felszerelések domináltak 86 millió dollárral, ezt követően az organikus vegyszerek következtek 30 millió, a különféle vegyszertermékek szintén 30 millió, a gyógyszeripari termékek 23 millió, a műanyagfélék 19 millió, a repülőgép kategória 12 millió dollárral.
A gazdasági kapcsolatoknak hátszelet ad, hogy 2017-ben Magyarországra látogatott Benjamín Netanjáhú izraeli miniszterelnök, rá egy évvel pedig Orbán Viktor utazott Izraelbe; az eseményekkel párhuzamosan izraeli gazdasági szakemberek magyar vállalatvezetőkkel tárgyaltak.
A magyar miniszterelnök az izraeli kormányfő fogadásának alkalmából azt nyilatkozta akkor, hogy Izrael fontos partnere a magyar nemzetgazdaságnak, és megemlítette azt is, hogy a magyar Eximbank egy körülbelül 600 millió dolláros hitelkeretet nyitott meg izraeli–magyar közös vállalkozások és projektek számára. Arról is beszélt, hogy a közép-európai országokból nagy számban küldhetnek fejlesztőmérnököket és innovátorokat megérteni, hogy mitől olyan sikeres Izrael gazdasága.
A lendület azóta sem hagyott alább, legutóbb Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter erősítette meg, hogy a gazdasági kapcsolatok élénkítésén dolgoznak, továbbá az energetikai együttműködés lehetőségére is utalt.
A külgazdasági és külügyminiszter május végén megjegyezte: 250 izraeli tulajdonú vállalat több mint négyezer embernek ad munkát hazánkban, s a gazdasági együttműködés olyan új területekre is kiterjed, mint a védelmi és az űripar. Szavai előrevetítették, hogy idén szintén rekord várható a külkereskedelmi forgalomban, a nyár elejére 38 százalékos volt a bővülés.
Feltételezhető, hogy a politikai hátszél is hozzájárult ahhoz, hogy az izraeli UVision harcidrón-gyártó cég vegyesvállalatot hozott létre Magyarországon harci drónok gyártására.
Ismert, hogy szombaton reggel a Hamász szervezet Gázából nagyszabású rakétatámadást indított Izrael ellen, emellett mind szárazföldön, mind tengeri úton terroristák hatoltak be az ország területére. Az izraeli kormány vészhelyzetet hirdetett, a tartalékos katonákat behívták, a hadsereget mozgósították. A helyzet teljes bizonytalanságára tekintettel az országba való beutazás ellenkező információig nem javasolt.
