Hatalmas megaláztatás az EU-nak és Zelenszkijnek, hogy Putyin és Trump Budapestre jön, nem pedig Brüsszelbe vagy Párizsba - de az oroszoknak sem kockázatmentes a döntés

Mind Ukrajna, mind az EU tajtékzik. Egyrészt Zelenszkij elnök, aki győzelmi hazatérést tervezett – hóna alatt a BGM–109-es Tomahawk szárnyas rakéták eladását engedélyező, Donald Trump által szignált okmánnyal –, üres kézzel mehetett haza a Fehér Házból. 

Jókora pofont kapott Zelenszkij és az EU

Másrészt meg sem hívták Budapestre az akár Ukrajna sorsáról (is) döntő Trump–Putyin-tanácskozásra. Harmadrészt a németektől sem kapott vigaszdíjként Taurus mintájú, az amerikai Tomahawkokénál jóval rövidebb hatótávolságú, de sokkal modernebb, ugyanolyan kategóriájú szárnyas rakétákat. Az EU-t pedig újabb megaláztatás érte, még csak nem is szóltak külön Brüsszelnek, Berlinnek, Párizsnak és a kívül került, de egyre beljebb nyomakodó Londonnak, hogy az EU-tag Budapesten róluk, az új világról is dönthet az amerikai és az oroszországi vezető, a két nukleáris szuperhatalom. 

Kína, mint szintén kiemelten fontos nemzetközi szereplő, eközben igen határozott támogatásáról biztosította a készülő budapesti amerikai–oroszországi csúcstalálkozót. Lin Csien külügyminisztériumi szóvivő üdvözölte a felújított amerikai–oroszországi legfelső szintű párbeszédet, amely hozzájárulhat az ukrajnai kérdés békés rendezéséhez.

Milyen kockázatokkal jár Vlagyimir Putyin budapesti útja személyes biztonságára nézve?

A moszkvai Metro újság két fő kockázatforrást lát. 

Az orosz elnöki gépflottának és a vélhetően kísérő, biztosító vadászgépeknek többféle lehetőségük van. A legvalószínűbb a déli, balkáni irány. Kevéssé hihető, hogy Putyin és biztonsági tanácsadói megbíznak az Európai Bizottság meglehetően szellősen fogalmazott nyilatkozatában, miszerint „az orosz elnök EU-beli utazásának nincs akadálya, mert az EU-szankciók nem tartalmaznak az unióba való utazási tilalmat sem Putyinnak, sem Oroszország külügyminiszterének. Ezért az EU részéről nincs akadálya Putyin magyarországi útjának.”

Jöhetnek az oroszországi elnöki flotta tagjai a Fekete-tenger fölött, majd Bulgárián és Szerbián keresztülrepülve elérhetik a magyarországi légteret. Ennek a verziónak a gyenge pontja: Bulgária. Szófia, mint EU- és NATO-tag ország átengedné légterén az oroszországi gépeket? Vagy a hosszabb út: a Fekete-tenger és Törökország felett repülve, megkerülve Görögországot, Albániát, Montenegrón, Szerbián keresztül elérni Magyarországra. Itt a gyenge pont: Törökország mint NATO-tag, az amerikai atomfegyverek egyik tároló állama.

Aztán ott a nyitott kérdés: mi lesz a kísérő gépekkel? Legalább két nagy gép, Putyin személyi repülőgépe, feltételezhetően az egyik Il–96-osa és egy elnöki kommunikációs központ (a kétmotoros Tu–214PU vagy a módosított Il–86-os, az atomháborúhoz átépített négymotoros óriásgép, az Il–80-as „repülő Kreml”) Magyarországon marad az út végéig. A többi gép, beleértve 

• a kísérő tankereket, 
• vadászbombázókat
• és esetleg egy különleges erőből álló alegységet – kommandósokat – szállító gép, 

visszatérhet Oroszországba, vagy egy közeli szerbiai, montenegrói repülőtámaszponton várja a felszállási parancsot.

Minthogy Magyarország kilépett a grémiumból, a döntésnek nincs jogi érvénye az ország területén. Gyenge pont: Magyarország kilépése még nem lezárt folyamat, Budapestre elvben kötelező az ICC-döntés („Putyin háborús bűnös, le kell tartóztatni és Hágába vinni”). Ezenkívül nemrég Magyarországon járt az izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu, akire szintén hasonló ítéletet szabtak ki, de Magyarország ezt nem vette figyelembe.

Másfelől nem hagyhatjuk figyelmen kívül Donald Trump véleményét, aki aligha hagyná „szó nélkül”, hogy valamelyik túlbuzgó EU-tagállam, esetleg Magyarország egyik rendőri különítménye letartóztassa tárgyalópartnerét. Így a német külügyminisztérium Budapestnek szóló figyelmeztetése nem valószínű, hogy komolyabban aggasztaná Washingtont vagy Budapestet.