BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A támogatott hiteleknek is jót tehet a kamatplafon

A támogatott kölcsönök iránti keresleten is lendíthet a lakáshiteleknél a közelmúltban bevezetett önkéntes kamatplafon. Ez nem is lenne baj, hiszen az év első nyolc hónapjában kihelyezett lakossági hiteleknek alig több mint ötödéhez kapcsolódott valamilyen állami támogatás.

Járulékos haszna is lehet a közelmúltban a lakáshiteleknél bevezetett kamatplafonnak, hiszen az irántuk várhatóan növekvő kereslet vélhetően használ majd a családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) kapcsolt kölcsönök és a babaváró hitel piacának is.

K&H bank, bankfiókFotó: Kallus György
Fotó: Kallus György/Világgazdaság

A januárig még változatlan feltételekkel elérhető csoknál – és az ahhoz igényelhető hitelnél – persze már a szabályok módosulásának ténye is stimulálhatja az érdeklődést az év végén, ám a piaci feltételű finanszírozás olcsóbbá válása nyilvánvalóan magával hozza a támogatott lakáshitel-konstrukciók felfutását is. A másik támogatott lakossági konstrukció, a babaváró feltételei is változnak januártól – vélhetően erősebb év végi számokat eredményezve ezzel –, ám a lakáshitelek felfutása is nyilvánvalóan használ majd e termék piacának: a babaváró iránt érdeklődő pároknál ugyanis az esetek közel felében a lakásvásárlás (vagy lakásfelújítás) a tervezett felhasználási cél.

A támogatott hitelek piacára rá is férne némi élénkülés, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a mostani év csúnya visszaesést hozott az új kihelyezéseknél. A jegybank adatai alapján 

az idei év első nyolc hónapjában 218,3 milliárd forintot ért el az új szerződések összege a támogatott lakossági kölcsönöknél, ami drasztikus, 68,1 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi 683,8 milliárdhoz képest.

A támogatott kölcsönökön belül a lakáshiteleknél mérte a nagyobb zuhanást az MNB: itt nagyjából az ötödére esett vissza az új szerződések volumene, amelyben ugyanakkor szerepet játszott a magas bázis is, ami a zöld lakáshitelek 2022. első felében tapasztalható hirtelen felfutásával magyarázható. 

A babavárónál már „csak” nagyjából a felére zsugorodott éves alapon a piac, ami január eleje és augusztus vége között 142,7 milliárd forintnyi új szerződést jelentett. A kihelyezett összegek erőteljes visszaesése nyomán a támogatott hitelek súlya is látványosan csökkent a lakossági hitelpiacon: miközben a 2022. első nyolc hónapjában kihelyezett kölcsönök közel 40 százalékához kapcsolódott valamilyen állami támogatás, mostanra 22,2 százalékra esett ez az arány.

Felállhat a padlóról a babaváró hitel

Az elmúlt hónapokban megszokottnál jóval erősebb keresletet hozhat az előttünk álló időszak a babaváró kölcsönnél, amely iránt ebben az évben látványosan megcsappant az érdeklődés. A várhatóan növekvő kereslet egyik oka, hogy néhány hónapon belül jelentősen szűkül a támogatott konstrukció igénylésére jogosultak köre. Ahogy arról korábban a Világgazdaság is beszámolt, 2024. január 1-jétől csak azok a házaspárok igényelhetik a hitelt, ahol a feleség még nem töltötte be a 30. életévét. Ez alól kivétel, ha az igénylő legalább 12 hetes terhességet tud igazolni: ebben az esetben az anyánál a be nem töltött 41. év a felső korhatár, ám ez a lehetőség is csak 2024 végéig él. Az igénylők szempontjából szintén nagyon fontos változás, hogy az igényelhető hitel összege a jelenlegi 10 millióról 11 millió forintra nő, a vállalt havi törlesztőrészlet maximuma pedig 50 ezerről 51 ezer forintra emelkedik. A másik, a babaváró iránti kereslet alakulása szempontjából fontos elem, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslata szerint – valamikor a jövő év első felében – az egyébként elvárt 20 százalékos mérték felére lehetne csökkenteni a bankok által elvárt minimális önerőt az első lakóingatlanuk vásárlásához lakáshitelt felvevő fiataloknál. 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.