Szabályenyhítéssel, 20 százalék helyett 10 százalékos önerő lehetőségével támogatná jövő évtől az első lakásukat vásárló fiatalokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentése nyomán a kormány. A Duna House és a Credipass szakértői elmagyarázták, hogy milyen hatása lehet ennek a lakás- és a hitelpiacra, továbbá praktikusan mit is jelent ez az intézkedés.
Fotó: Flajsz Péter
Kicsivel több, mint két hónap van hátra 2023-ból, a részletek mégis alig ismertek a jövő évtől elérhető otthonteremtési támogatások szabályairól. A „városi” eltörlése, a babaváró igénylési feltételeinek szigorítása, a támogatási összegének növelése és a kizárólag tervezett gyermekre igényelhető CSOK+ bevezetése után az elmúlt napokban ezúttal az első lakásukat vásárló fiatalok ingatlanszerzését elősegítő szabályenyhítés lehetőségét vázolta fel az MNB.
Eszerint
felére csökkenhet jövő évtől az első lakásukat vásárló fiatalokkal szemben támasztott önerőelvárás.
A bejelentés értelmében a jelenlegi 20 százalékos indulótőke helyett elegendő lesz mindössze az ingatlan vételárának 10 százalékával rendelkeznie annak, aki piaci segítségével kívánja finanszírozni első lakásának megszerzését.
Fontos, hogy
az alacsonyabb önerőhöz magasabb hitelösszeg is párosul,
emiatt a JTM-re, vagyis a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatóra vonatkozó szabályokra lesz érdemes kiemelten odafigyelni, és az ingatlanválasztás előtt pénzügyi szakértő segítségével kiszámítani, hogy pontosan mekkora hitelösszegre lesznek jogosultak a fiatal otthonteremtők – mutatott rá Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője. A társaság pénzügyi szakértőinek számításai szerint azonban a minimális önerő és minimális jövedelem kombinációja, vagyis a maximum adható hitel, illetve a maximum JTM-terhelés elvétve működhet csupán.
Jövőre megújul a CSOK és a babaváró isA legtöbb fiatal pár számára a közös élet kezdetekor a fészekrakás a lakásvásárlással kezdődik, amelyhez a CSOK, illetve 2024. január elsejétől a CSOK+ ad majd kedvezményes lehetőséget. Erről egyelőre még csak keveset lehet tudni, ám a közelmúltbeli egri Közgazdász-vándorgyűlésen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szűk körben annyit elárult, hogy a koncepció kész, és hamarosan a kormány is tárgyal róla. A Babaváró kölcsön jövő év elején életbe lépő változásai viszont már ismertek. |
Jelenleg egy átlagos, 40 millió forint értéket képviselő, fővárosi, élhető méretű ingatlan megvásárlásához 8 millió forint kiindulási alapra van szükség, amely mellé – ha nem áll rendelkezésre egyéb forrás – 32 millió forint összegű piaci jelzáloghitel szükséges. A kölcsön törlesztése 20 éves futamidővel számolva, 10 évre fixált, 7-7,5 százalékos kamattal rendelkező konstrukció esetén körülbelül 250 ezer forintos havi kiadást jelent az ügyfél számára. Ekkora hitelhez minimum kevéssel több, mint félmillió forint igazolható jövedelmet vár el a bank. Amennyiben az új szabályzás életbe lép, úgy ugyanezen ingatlan megvásárlásához mindössze 4 millió forint önerőre lesz szükség, azonban a magasabb,
36 millió forintos hitel havi 280-290 ezer forintos törlesztéséhez 560-600 ezres jövedelemmel kell majd rendelkezniük az ügyfeleknek.
Vagyis megközelítőleg 10 százalékkal magasabb nettó jövedelemre lesz szükség a 10 százalékos önerőelvárás miatt ugyanannak az ingatlannak a megvásárlásához, és a havi törlesztőrészlet is nagyjából 10 százalékkal nő.
A legkisebb alapterületű lakások kiemelten népszerűek az első lakásvásárlást tervező fiatalok körében
– írta az MTI hivatkozva az ingatlan.com adataira, miszerint a maximum 40 négyzetméteres fővárosi lakóingatlanokat október közepén átlagosan 34,8 millió forintért kínálták eladásra, kerületenként azonban nagy a szórás.
A III., a XI., XIII. és XIV. kerületekben a garzonlakások átlagára 33-45,5 millió forint. A XX., XXI., és a XXIII. kerület a legolcsóbb, ahol átlagosan 26,5-27,8 millió forintért hirdetik a kis lakásokat.
