Erőteljesen, összesen 24 százalékkal nőtt az egy főre jutó átlagos vásárlóerő Magyarországon – derült ki a GfK Vásárlóerő 2023 tanulmányából. Ez elsősorban a bérek növekedésének volt köszönhető, azonban a magas a növekmény nagy részét lenullázza.

20201207 Budapest Vásárlás Pénztár fizetés kassza eladóFotó: Kallus György LUS Világgazdaság VG 20201207 Budapest Vásárlás Pénztár fizetés kassza eladó Fotó: Kallus György LUS Világgazdaság VG
Negyvenkét európai ország közül Magyarországon a 29. legtöbb pénzt költhetik el a magyarok. Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Mindez azt jelenti, hogy az egy főre jutó vásárlóerő itthon 10 834 euróra (átszámítva 4,1 millió forint) emelkedett, ami az európai átlag 61 százalékának felel meg. Ezzel Magyarország az európai rangsorban már a 29. helyen áll 42 vizsgált országból. Egy év alatt egy helyet javított.

Hogyan vizsgálták, hogy mennyi pénzt költenek a magyarok?

A vásárlóerő az adók és társadalombiztosítási járulékok nélkül rendelkezésre álló jövedelemre utal, beleértve a transzferfizetéseket is. Egy főre és évre vetített indexként jelenik meg euróban. A GfK-vásárlóerő a nominális rendelkezésre álló jövedelemre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy az értékek nincsenek inflációval kiigazítva.

Mennyi pénzt költenek az emberek Európában?

Érdemes nemzetközi kitekintést tenni, hogy kiderüljön, mit jelent a gyakorlatban a magyar statisztika. Az idén az európaiaknak összesen mintegy 12,1 ezermilliárd euró áll rendelkezésükre, amelyet fogyasztási cikkre és szolgáltatásokra költhetnek. Ez egy főre vetítve 17 688 eurós átlagos vásárló, ami 5,8 százalékos nominális növekedés az előző évi értékhez képest. A ténylegesen elkölthető összeg azonban országonként nagyon eltérő, és 2023-ban még a korábbiaknál is sokkal jobban befolyásolja az infláció.

Mindenesetre a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is Liechtenstein áll a vásárlóerő-rangsor első helyén, méghozzá egyértelmű előnnyel, 68 843 euróval fejenként. Ez majdnem 3,9-szerese az európai átlagnak. A második helyen Svájc (49 592 euró), a harmadikon Luxemburg (40 931 euró) következik. Izland és Dánia egy-egy helyet javított a negyedik és ötödik helyre, míg Ausztria két helyet ugorva a hetedik helyre jött föl. Norvégia ezzel szemben négy helyet visszaesett, Németország egyet, az Egyesült Királyság pedig hármat. Így ez a három ország a vásárlóerő top 10-es listájának a végére csúszott. Továbbra is Ukrajna a sereghajtó: az ott élők mindössze 2478 euróval rendelkeznek egy főre vetítve, ami pontosan 14 százaléka az európai átlagnak. 

Melyik magyar településen kell élni ahhoz, hogy a legtöbbet lehessen költeni?

Visszatérve Magyarországra, fontos kiemelni, hogy az országon belül Budapest messze elhagyta a mezőnyt. A fővárosban az egy főre jutó 14 020 eurós költési potenciál 29 százalékkal haladja meg az országos átlagot, és kis híján eléri az európai átlag 80 százalékát. Az elmúlt évekhez hasonlóan a húsz vármegyéből 2023-ban is csak ötben lett átlagon felüli a vásárlóerő. Ezek mindegyike vagy Budapest környékén, vagy a szomszédos Ausztria határánál található.

Ezzel szemben a magyarországi vármegyék háromnegyedében átlag alatti a vásárlóerő. Akárcsak a korábbi években, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye az utolsó, ahol az egy főre jutó vásárlóerő 8475 euró. Ez csaknem 22 százalékkal marad el az országos átlagtól.

A GfK csinált egy gyűjtést az 5000 főnél nagyobb (Budapest kivételével) településekről is. Az első tíz leggazdagabb település listáját idén 

  • Nádudvar vezeti, 
  • a tavalyi első Üröm a második helyre csúszott. 
  • Paks továbbra is a harmadik, 
  • majd Nagykovácsi,
  • Budaörs,
  • Diósd,
  • Solymár,
  • Szentendre,
  • Tata
  • és Nyergesújfalu 

következik. Az első helyezett, Nádudvar vásárlóerő-indexe 55,8 százalékkal magasabb az országos átlagnál.

Hiába a GDP-növekedés, Románia még mindig szegényebb, mint Magyarország – ezt maguk a románok mondják

Az egy főre jutó nem fejezi ki egy ország vagy az emberek gazdagságát – hívta fel a figyelmet egy román közgazdász, aki szerint hazája még mindig szegényebb, mint Magyarország.