Hajszálnyival megelőzte Románia Magyarországot az egy főre eső hazai össztermék (GDP) tekintetében, ám ez nem jelenti azt, hogy jobban is élünk, mint az anyaországiak – írja a Krónika Online, miután a múlt héten az Eurostat újraszámolta a vásárlóerőparitáson mért egy főre jutó GDP-t, amelyből az jött ki, hogy míg hazánk az unió fejlettségének 76,6 százalékán állt 2022-ben, addig keleti szomszédunk a 76,7 százalékán.
Ennek kapcsán az erdélyi magyar lap Bogdan Glavan közgazdászt idézi, aki úgy látja, hiába keres valaki végre ugyanannyit, mint a gazdag szomszédja, ha utóbbi az évek során a nagy bevételéből tetemes vagyont halmozott fel.
Az elemző szerint a helyzet teljesen más, mint amit a román hatóságok bemutatnak. Úgy véli, még az Eurostat által közzétett adatok sem tükrözik a valóságot, és a romániai lakosság valójában szegényebb, mint a magyarországi.
És hogy könnyebben érthető legyen, mindezt olyan nyelven magyarázta el, amit mindenki megérthet, még azok is, akik egyáltalán nem járatosak a gazdasági fogalmakban.
„Az a tény, hogy az egy főre jutó hasonló, mint Portugáliáé vagy más országoké, a mai jövedelmünket jelzi. Tehát most jutott oda, hogy a szomszédjával megegyező fizetéssel rendelkezik. Ami eddig magas volt. És most végre a romániai polgár is annyit keres, mint a szomszédja. Azonban a szomszédja sok éven vagy évtizeden keresztül kapta ezt a fizetést. Ezért van a szomszédjának nagyobb háza, több tehene és birkája, több teje és sajtja. Tehát bármit is mond, a szomszédjához képest ő még mindig szegény.
Az egy főre jutó GDP tehát nem fejezi ki egy ország vagy az emberek gazdagságát. A GDP szigorúan a mindenkori jövedelemszintet fejezi ki. Nagyon jó, hogy idáig eljutottunk, de még hosszú út áll előttünk
– húzta alá a gazdasági szakember. Glavan a továbbiakban kifejtette, mitől függ a jólét, és hogy bármennyire is jól néznek ki egyes számadatok, nem mondanak el mindent. Azt is elmagyarázta, mi az oka annak, hogy bár egy tényező tekintetében megelőzte Románia Magyarországot, miért vagyunk sokkal szegényebbek, ahogy amúgy az Eurostat egyéb adatai is mutatják.
„A jólétünk, bármely ország jóléte nagymértékben függ az idővel felhalmozott tőkétől. Vagyis attól, hogy mennyit halmozunk fel. Hiába keresünk most annyit vagy tán picivel többet, mint a portugálok vagy a magyarok, ha az általunk felhalmozott tőke sokkal kevesebb. Nekünk nincsenek olyan autópályáink és kórházaink, mint Portugáliának. Nekünk nem áll a rendelkezésünkre minden, ami nekik van, ezért nem lehet olyan életszínvonalunk, mint nekik, még akkor sem, ha az ellenkezőjét akarnánk bizonyítani” – fejtette ki a közgazdász.
Oeconomus: a gazdasági szerkezet összehasonlítása egészen más képet mutatAz a téves kép alakulhat ki az olvasókban, hogy a keleti szomszédunk gazdasága fejlettebb képet mutat, mint a magyar – írta közleményében az Oeconomus gazdaságkutató. Cikkünkből azonban kiderül: a vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső GDP sok aspektust megmutat, de nem lehet a fejlettség bemutatásának egyetlen tényezője. Mivel a GDP nagy részét Romániában a fogyasztás teszi ki, ezzel szemben a magyar gazdaság sokkal komplexebb, illetve hazánk gazdaságának szerkezetében jelentősebb a beruházások aránya. A hosszú távú fejlődési pálya megértéséhez mindenképpen érdemes figyelembe venni a GDP-n belül a beruházások részarányát. Az importfüggő országok nagyobb fogyasztási mutatója beszűkítheti a fejlődési pályát, míg a beruházás-vezérelt növekedési pályán mozgó országok hosszabb távon gyorsabban fejlődhetnek. Románia ezzel a gazdasági szerkezettel a rosszabbul teljesítő dél-európai államok mezőnyében van, míg Magyarország a komplexebb, stabilabb gazdasággal rendelkező országok között foglal helyet – figyelmeztet az intézet. |
