Megugrottak a lakossági tartozások az energiaszolgáltatónál
A legfrissebb, szeptemberi adatok szerint egy olyan magyarországi háztartás, amely 20 százalékkal több áramot használt a tavaly augusztusban átlagosként meghatározott mennyiségnél, 11,26 eurócentet fizetett egy kilowattóra villamos energiáért. Az adat azért szerepel euróban, mert a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a finnországi VaasaETT által havonta összeállított, euróban végzett nemzetközi ár-összehasonlítás kiegészítéseként számolta ki. Ebben az árban tehát 100 százaléknyi áram hatósági, 20 százaléknyi pedig szintén hatóságilag megállapított, de piacközeli tarifával szerepel. A hazai hatósági ár (9,77 eurócent) uniós összevetésben a legalacsonyabb volt, a „120 százalékos kevert ár” pedig a második legalacsonyabb. (Az Európai Unión kívüli Belgrádban még olcsóbb, 9,76 eurócent volt az áram.)
Fotó: Shutterstock
Megszaladtak a piaci árral kevert lakossági gáztarifák
A földgáz esetében nagyobb a különbség a szimplán hatósági áras és a 120 százalékos fogyasztáshoz kapcsolódó hazai szeptemberi átlagárak között. A sima hatósági alapár 2,69 eurócent volt kilowattóránként, a kevert viszont több mint kétszerese, 5,46 eurócent. Így – miközben a normál, rezsicsökkentett magyar gáztarifa a legolcsóbb volt az unióban – a kevert áras már magasabb lett a zágrábinál és a nem uniós belgrádinál is.
Európai szinten persze a kijevi lakossági bruttó végfelhasználói átlagár volt a legalacsonyabb az áram és gáz esetében is, de ezt az adatot a MEKH nem közli, csak a VaasaETT.
Ugyanannyian, de többel tartoznak az MVM Nextnek
A hazai lakosság egy része mindig is késlekedett a rezsiszámlák kifizetésével. Az elmúlt években a tartozások mérséklését segítette a rezsicsökkentés, majd a tarifák befagyasztása. Ennek köszönhetően, miközben az évek során nőtt a háztartások jövedelme, abból – változatlan nagyságú fogyasztás esetén – a közüzemi számlák rendezése egyre kisebb hányadot vitt el. Ezt jól szemlélteti a MEKH ábrája, amely azt mutatja, hogy egy modellezett kétkeresős, átlagos jövedelmű és fogyasztású budapesti háztartás jövedelmének mekkora részét viszi el az áram- és gázszámla kifizetése. A kiinduló árat és a háztartások jövedelmét a MEKH európai vásárlóerő-egységben mérte.
Eszerint szeptemberben a magyar főváros lakossága a harmadik legjobb helyen állt Luxembourg (1,6 százalék) és a már nem uniós London (2,3 százalék) mögött, a maga 2,5 százalékával. A lista másik végére kényszerült Rigában viszont a modellezett háztartás jövedelmének a 7,4 százalékát tette ki a rezsi kifizetése.
A fenti adatokból kitűnik, hogy miközben a 120 százalékos felhasználáshoz kapcsolódó áramszámla kifizetése csak kisebb tehernövekedést okozott az érintett háztartásoknak, a hasonló, kevert gázszámláé már jókorát.
A Világgazdaság ezért megkérdezte a hazai lakossági egyetemes gázszolgáltatás egészét és az egyetemes áramszolgáltatást az E.ON Áramszolgáltató mellett ellátó MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-t egyebek között arról, hogy a piaci lakossági ár bevezetésével nőttek-e a társaság lakossági kinnlévőségei. Mint kiderül, igen, ám érdekesek a részletek is. Ezek szerint az MVM Nextnél:
- közel ugyanannyi ügyfélnek van tartozása, mint 2022. augusztus 1. előtt.
- A kintlévőségek összértéke azonban mintegy másfélszer magasabb.
- A földgáz esetében az elmúlt rezsiévben a fogyasztók mindössze 14 százaléka fizetett versenypiaci árat is.
- A villamos energia esetében ez az arány 21 százalék.
- Az elszámolási módok között az átvándorlás nem volt jelentős, nem haladta meg az elmúlt években megszokott szintet.
- A hőmérséklet-profilos ügyfelek mentek át diktálósba, ennek mértéke körülbelül 10 százalékos volt. (A hőmérsékletfüggő részszámlázást választó felhasználóknak a részszámlákban a tárgyhavi alapdíj, valamint az előző évi fogyasztás és a felhasználói profil alapján elosztott havi fogyasztásnak megfelelő gázmennyiséget számolja el a társaság.)
- Az egyenletes részszámlás (átalánydíjas) ügyfelek aránya a korábbi időszakhoz képest hasonlóan alakult.
- Kisebb a fűtés terhe, mint az EU-átlag.
Uniós összevetésben kedvező a fűtés hazai helyzete
Az Európai Unióban átlagosan a polgárok 9,3 százalékának okoz nehézséget otthona megfelelő felfűtése, Magyarországon ez az arány az uniós átlagnál 50 százalékkal alacsonyabb – erről Gyürk András, a Fidesz–KDNP Európai parlamenti képviselője nyilatkozott közleményében. A politikus az adatokat az Európai Bizottság éves jelentéséből idézte, és kiemelte, hogy a 4,7 százalékos, kedvező magyarországi adat a rezsicsökkentésnek köszönhető, felidézve, hogy a mutató értéke 2002 és 2010 között 15-20 százalékos volt. A bizottság kimutatása szerint Németországban az energiaszegénység 6,6 százalékos, Franciaországban 10,9 százalékos, Romániában pedig 15,2 százalékos. Mint írja: „A jelentésben ennek ellenére Brüsszel újfent a rezsicsökkentés felszámolását kéri Magyarországtól. (…) A lakosság védelme a magas energiaáraktól és ezek következményeitől a nemzeti szuverenitás szerves része. Ezért határozottan nemet mondunk Brüsszel újabb, tagállami szuverenitást semmibe vevő törekvéseire.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.