Ausztriában egy kékgalléros kezdő pozícióban bruttó 1800 eurós havi keresetet kínálnak, ez a 13. havi és a 14. havi (karácsonyi pénz) fizetéssel egy hónapra bontva nettó 650 ezer forintnak felel meg. Ehhez ráadásul a legtöbb esetben a munkaadó ingyenes szállást és étkezést biztosít. Körülbelül duplázni kellene a magyar fizetéseket ebben a kategóriában ahhoz, hogy egy kint dolgozó magyar a visszatérést válassza – mondta a Világgazdaságnak Karácsony Zoltán, a HR Portál álláspiaci szakértője, akit arról kérdeztünk, mekkora bérre van szükség a külföldön élő több százezer magyarnak, hogy a hazatérés mellett döntsenek. Ha fennmarad a mostani bérdinamika – amelynek alapján a nettó átlagkereset Magyarországon megközelítette a 400 ezer forintot az elmúlt hónapokban –, akkor a kérdés a következő években egyre aktuálisabb lehet.
A fizikai foglalkoztatottak átlagkeresete – tehát nem a kezdő fizetésekről van szó – ettől elmarad, tavaly bruttó 377 ezer forint volt, ami nettóban 250 ezer forintnak felel meg. Tekintve, hogy a keresetek idén 15-16 százalékkal emelkedtek, ez azóta megközelíthette a 300 ezer forintot is.
Lényegében ennek a duplájára, vagyis az ausztriaihoz hasonló bérekre lenne szükség itthon a hazatéréshez.
A szakértő ugyanakkor jelezte, hogy a átalakítása nem sokat segített a külföldön élő magyarok hazacsábításban, a szigorítás előtt egyéni vállalkozóként, katázva nem volt lehetetlen az osztrák bérszint megközelítése szakmunkásként – ez akkoriban havi 1 millió forintot jelentett. Ami pedig a magasabb hozzáadott értékű és jobban fizető munkaköröket illeti, ott szerinte kevesebb kell ahhoz, hogy valaki visszatérjen. Felső vezetőknél már nem a bércsomag dönt, hanem a szakmai kihívás, a családi igények.
Nem minden a pénz
Karácsony Zoltán szerint minden munkavállalónál más a háttér és a motiváció, amely miatt a külföldre költözést választja. Sokszor nem feltétlenül a pénz a döntő tényező. Ráadásul egy határ menti ingázót nehéz összehasonlítani egy Magyarországtól távol élő és dolgozó munkavállalóval. Szerinte a családalapítás a leginkább kritikus pont, ugyanis a gyerek(ek) születése előtt könnyebben hazajön a munkavállaló, utána viszont már sokkal nehezebben.
Hány magyar dolgozik külföldön?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, szeptemberi statisztikája szerint 2023. július–szeptember között 108 300 ezer magyar dolgozott külföldön. Ez 20 százalékkal több az egy évvel korábbival összevetve, az előző hónaphoz képest azonban 1800 fős a csökkenés. Ide azokat a magyar munkavállalókat sorolják, akik nem adták fel magyarországi háztartásukat. Karácsony szerint valójában ennél sokkal több magyar állampolgár él, dolgozik más országban.
Ausztriában a hivatalos állami statisztika szerint 124 ezer magyar áll alkalmazásban, Németországban 215 ezer, míg Egyesült Királyságban 172 ezer magyar kért tartós letelepedési engedélyt. Tehát csak ebben a három országban félmillió magyar állampolgár dolgozik.
Az utóbbi egy évben egyre többen érdeklődnek a külföldi munkalehetőségek iránt, ezt látjuk az Állásportál külföldi álláshirdetéseinek látogatottságán. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy az utóbbi egy évben csökkent a reálbér
– mondta a szakértő, aki azért annyival árnyalta a képet, hogy nem csak Magyarországon, de Ausztriában is mérséklődött a keresetek reálértéke. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugati munkaadók részéről is van érdeklődés a magyar munkavállalók iránt.
Október elején a legnagyobb magyarországi állásbörzére
- az osztrák,
- svéd,
- dán és
- finn munkaadók képviselői mellett
- az állami munkaügyi kirendeltségek külföldi toborzási referensei is eljöttek.
Ezekben az országokban még mindig nagy a munkaerőigény a vendéglátásban, a szállodaiparban, az idősgondozásban, az informatikában, mérnöki területeken, a szakmunkáknál. Sőt, Dániában általános iskolákba is kerestek tanárokat – mutatott rá.
Nem minden esetben érdemes külföldre menni
Karácsony szerint egyértelműen az informatikában és azon belül a szoftverfejlesztésben vannak olyan bérek, amelyek Európában is versenyképesek:
A szenior szakemberek esetében például nem ritka a nettó 1,5-2 millió forintos havi kereset sem.
Ezenfelül növekszik azoknak a száma is, akik Magyarországról dolgoznak nyugat-európai projekteken, azaz nem hagyják el az országot, de tudásukat egy külföldi munkaadónál, megbízónál kamatoztatják, amely jellemzően vállalkozói jogviszonyban történik – magyarázta a HR Portál álláspiaci szakértője.
