Ahhoz, hogy idén el tudjuk kerülni a recessziót, leginkább csodára lenne szükség
– ezt mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, akit az idei kilátásokról kérdeztünk, miután az elmúlt hetekben borús hírek érkeztek a magyar gazdaságból, a nagy nemzetközi cégek sorra vágják vissza hazánkra vonatkozó növekedési előrejelzésüket. A londoni Fitch hitelminősítő intézet után legutóbb a Nemzetközi Valutaalap értékelte hazánk kilátásait, amelyek egyelőre nem túl fényesek, míg az előbbi 0,9, az utóbbi 0,3 százalékos százalékos visszaesésre számít 2023-ban. De nemcsak a külföldi elemzőházak, a hazai szereplők sem túl optimisták, a kormány idén plusz nullás, tehát stagnálás körüli növekedést jósol, ahogy a jegybank sem zár ki egy enyhe recessziót, mint azt a szeptemberi inflációs jelentésében kiemelte.
Regős úgy látja, a fő probléma továbbra is a belső kereslet hiánya, ezért a recessziót csak úgy lehetne elkerülni, ha a fogyasztás várakozásoknál gyorsabb felfutását látnánk. Vagy ha holnap bejelentenék, hogy jönnek az uniós források, és ennek egy részét még az idén el is tudnánk költeni. De szerinte ennek kevés az esélye.
– figyelmeztetett a közgazdász, aki hozzátette, hogy szeptemberi előrejelzésükben még az idei év egészére 0,2 százalékos recessziót vártak, az azóta beérkezett adatok ezen a képen néhány tized százalékpontot tovább rontottak.
A harmadik negyedévben sem látni a várt felpattanást
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője lapunknak megerősítette, hogy romlottak a magyar gazdaság kilátásai az elmúlt hetekben, miután a kiskereskedelem és az ipar július–augusztusi adatai sem a várakozásoknak megfelelően alakultak, ami azért probléma, mert ezek már a harmadik negyedéves GDP-ben fognak megjelenni.
Elemzők ekkortól várták a felpattanást, ám ezt szerinte egyelőre nem igazán látni. „Egyre kevesebb esély van arra, hogy pluszban legyen a növekedés, sőt, inkább az a kérdés, hogy mekkora lesz a visszaesés, hacsak nem revideálja visszamenőlegesen az első negyedéves adatokat a KSH” – mondta a közgazdász, aki szerint a júliusi és augusztusi termelési adatok alapján még a harmadik negyedéves növekedés is necces lehet.
A bázishatások itt már szerepet játszanak, tavaly pont a harmadik negyedévben váltott mínuszba a kibocsátás, és azóta van technikai recesszióban a magyar gazdaság. A kormány is talán pont emiatt vár egy nagyobb felpattanást a GDP-ben éves bázison.
Németh Dávid jelezte, a stagnáláshoz nagyon erőteljes GDP-bővülésre lenne a szükség az év utolsó három hónapjában, ami szerinte esélytelen. Még megvárja a szeptemberi adatokat, és azok alapján módosíthatja az idei prognózisát, amely jelenleg még 0,6-0,7 százalékos recessziót tartalmaz, de jelezte, ezt is még lejjebb húzhatja 0,8-0,9 százalékra.
Jövőre már dinamikus lehet a növekedés
A jövő már határozottan fényesebbnek tűnik, bár továbbra is a kormány a legoptimistább a maga 4 százalékos prognózisával. A hitelminősítők és az IMF sem látják rosszabbnak a helyzetet, az utóbbiak mind 3 százalék körüli növekedéssel számolnak. Regős Gábor szerint a következő években is elérhet 4 százalék körüli növekedést a magyar gazdaság, amit egy-egy nagyobb beruházás termőre fordulása is segíthet. Szerinte ha enélkül összejön a 4 százalék, akkor ez felviheti az adott év növekedését akár 5 százalék környékére is.
Németh Dávid is úgy vélte 4-4,5 százalék körül is bővülhet a magyar gazdaság 2024-ben és 2025-ben, amit támogat, hogy nagyon sok FDI áramlik az országba, és ez pár évig biztosan megnyomja a növekedést. Viszont megjegyezte, hogy ennél magasabb kibocsátás nem fenntartható, ugyanis a potenciális növekedésünk valahol 3–3,5 százalék között lehet.
