A Költségvetési Tanács (KT) tudomásul vette, hogy a Pénzügyminisztérium közleménye szerint október 3-án a kormány a 5,2 százalékára emelte a 2023. évi ESA- (nemzeti számlák európai rendszere) szemléletű hiánycélját. A cél emelését a pénzforgalmi és eredményszemléletű adatok egyaránt indokolják – közölte a tanács kedden.
A megemelt hiánycél a tanács véleménye szerint tükrözi a gazdasági és költségvetési folyamatokat, ám az új hiánycél mellett is szükséges a kiadások szoros kontrollja.
Az államadósság-mutató az előre jelzettnél alacsonyabb GDP-volumen-növekedés és a megemelt hiánycél ellenére is az év végére az adósságszabálynak megfelelően mérséklődhet a nominális GDP jelentős növekedése következtében – olvasható a jelentésben.
A tanács közölte: az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányát az idei módosított költségvetési törvény 3400,2 milliárd forintban állapította meg. Az első félévi hiány – ennek 85,2 százalékát elérve – 2896,0 milliárd forint lett, majd augusztus végére elérte a 3299 milliárd forintot, az előirányzat 97 százalékát.
Az időarányosnál magasabb hiányhoz hozzájárult a költségvetés bevételi oldalán az áfabevétel tervezettnél alacsonyabb teljesítése a fogyasztás-visszaesés nyomán.
A kiadási oldalon több olyan tétel kifizetése történt meg az és első felében – a 13. havi az otthonfelújítási támogatások elszámolásának áthúzódása 2023-ra, a téli magas energiafogyasztás utáni rezsitámogatás –, amelyek a második fél évben már nem jelentkeznek, illetve rezsitámogatásra várhatóan kisebb kiadást igényel.
Az előirányzottnál magasabb összegben teljesülnek azonban a kamatkiadások, és – a pótlólagos szükségességére tekintettel – a nyugdíjkiadások, illetve az emeléssel érintett egyéb ellátások.
A tanács megállapította: a hazai és az európai gazdasági helyzetet 2023-ban elsősorban az utóhatásai és az elhúzódó orosz–ukrán háború befolyásolják. Ezek a negatív tényezők a magyar gazdaságot földrajzi közelsége és energiapiaci kitettsége következtében különösen erősen érintették a koronavírus-járvány utáni gyors helyreállást követően.
Az év első felében 1,7 százalékkal csökkent a hazai GDP volumene az egy évvel korábbihoz képest.
A tanács véleménye szerint a gazdaság az év második felében visszatér a növekedési pályára, azonban a GDP éves változása nem fogja elérni a költségvetési törvény módosításának elfogadásakor prognosztizált mértéket.
A gazdasági növekedés megtorpanásának fő oka a belső kereslet csökkenése, ami az inflációnak a reálkereseteket csökkentő hatásából és a gazdasági kilátások bizonytalanságából ered. A gazdasági növekedés fenntartható újraindulásának feltétele tehát az tartós csökkentése.
Ugyanakkor a tanács megállapítja, hogy a erős: a foglalkoztatottság továbbra is rekordszintű, a munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az EU-ban.
A gazdasági növekedés és a beruházások szempontjából kiemelt fontosságú, hogy Magyarország mihamarabb hozzáférjen a részére elkülönített uniós kohéziós és helyreállítási forráskerethez
– tették hozzá.
A tanács megállapította, hogy az államadósság GDP-arányos mértéke a 2022. év végi 73,9 százalékról az idei első fél év végére 75 százalékra emelkedett a magas pénzforgalmi hiány következtében.
Az év első felére koncentrálódó pénzforgalmi hiány az eredményszemléletű deficitet is jelentősen megemelte: 2023 első fél évében a KSH adatai szerint az ESA-deficit a féléves GDP 6,3 százalékát tette ki.
A második fél évben a hiány növekedése – előreláthatóan – ugyan számottevően alacsonyabb lesz az első félévi mértéknél, de a költségvetési folyamatok ezzel együtt az eredetinél magasabb hiány felé mutatnak.
A KT összegzése szerint valósággá váltak a tanács által a 2023-as költségvetési tervezés véleményezése során jelzett makrogazdasági kockázatok. Ezek következtében az év eltelt időszakában a folyamatok a bevételi oldalon az időarányos céloktól elmaradó teljesítést, a kiadási oldalon pedig jelentős túlteljesítést mutatnak.
A költségvetés egyensúlyának tartós javítása a KT véleménye szerint a jövőben további intézkedéseket tesz szükségessé.
Az új intézkedések kidolgozása során tekintettel kell lenni arra, hogy azok ne okozzák a fogyasztói árak emelkedését, mert az infláció letörése a hosszú távú költségvetési egyensúly fontos feltétele.
