Rendkívüli: előrehozná decemberre a minimálbér-emelést a kormány
Olyan javaslat van a kormány asztalán a munkaadók és a munkavállalók jóvoltából, amellyel előrehoznák december elsejére a két bérelem, az emelt minimálbér és a garantált bérminimum kifizetését. Ezzel a leghátrányosabb helyzetűeket tudnánk kompenzálni – jelentette ki Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 csatorna aktuális műsorában a folyamatban lévő bértárgyalásokról, miután sajtóhírek szerint az egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatást, amelyet a munkaadók év végéig adnának a munkavállalóknak, lényegében a kormány elvetette.
Czomba Sándor szerint egyáltalán nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás a probléma kezelésére, ugyanis pont a minimálbéresek helyzetén nem javítana.
Szerintem ez sokkal jobb ajánlat, ami a kormányzat részéről elfogadható lesz
– fogalmazott az államtitkár, aki jelezte, hogy nincs még kormányzati döntés. Ami pedig a minimálbér-emelés mértékét illeti, úgy vélekedett egyelőre úgy tűnik, mindhárom fél el tudja fogadni a minimálbér 15 százalékos emelését, a 10 százalékos garantált bérminimum-emelés kapcsán ugyanakkor vannak még viták, a munkaadók ennél kevesebbet adnának. A vállalkozói oldal még a harmadik negyedéves GDP-adatokra vár, amelyeket november közepén tesz közzé a Központi Statisztikai Hivatal, lényegében ettől és a recesszió elkerülésétől tette függővé a bérmegállapodás aláírását.
Konstruktív vita zajlott idáig a felek között
Amint arról korábban beszámoltunk, szeptember végén a munkaadók és a munkavállalói oldal között kifejezetten konstruktív egyeztetés zajlott. Ennek része az idei évközi kompenzáció mellett a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelése, illetve egy 2027-ig szóló bérfelzárkózási program koncepciója, amelyet a kormánynak is benyújtottak.
A szakszervezetek és a munkavállalók között körvonalazódó megállapodás értelmében a vártnál magasabb infláció miatt év végéig egyszeri 100 ezer forintot adtak volna a munkavállalóknak, ami a munkaadók feltételei szerint adó- és járulékmentesen lehetett volna kifizetni, például a SZÉP-kártyán. Ezzel az volt a probléma, hogy adható és minden munkavállalónak, tehát a legnehezebb helyzetben lévőkön aligha segített volna.
Mennyi lehet 2024-ben a minimálbér bruttója és nettója?
Mivel idén a minimálbér január elsejétől 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 400 forintra emelkedett, így egy 15 és 10 százalékos emeléssel a kötelező legkisebb munkabér 266 ezerre, míg a szakmunkás-minimálbér 326 ezerre emelkedne.
Az előbbi nettója 176 ezerre, az utóbbié 217 ezer ugorhatna 2023. december elsejével.
2027-re összezárulhat a minimálbér és a garantált bérminimum
Az emelésre már csak azért is szükség van, mert a szomszédos országokban jelentős emelkedés volt a minimálbérnél, Lengyelországban már idén elérte a bruttó 300 ezer forintot a legkisebb kötelező munkabér összege. Ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik, hogy a magyar minimálbér esetében igencsak torzítanak az adatok, a minimálbért mindössze 250 ezer fő kapja, miközben a garantált bérminimumot közel 800 ezren, ez utóbbinak az összege pedig már idén elérte a 300 ezret. Ezt a visszásságot küszöbölné ki a szakszervezetek javaslata a két bérelem összevonásáról, amivel 2027-re megszűnhet a garantált bérminimum, helyét pedig az ágazati tarifarendszer váltaná ki.
