Rendkívüli: előrehozná decemberre a minimálbér-emelést a kormány
Olyan javaslat van a kormány asztalán a munkaadók és a munkavállalók jóvoltából, amellyel előrehoznák december elsejére a két bérelem, az emelt minimálbér és a garantált bérminimum kifizetését. Ezzel a leghátrányosabb helyzetűeket tudnánk kompenzálni – jelentette ki Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 csatorna aktuális műsorában a folyamatban lévő bértárgyalásokról, miután sajtóhírek szerint az egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatást, amelyet a munkaadók év végéig adnának a munkavállalóknak, lényegében a kormány elvetette.
Czomba Sándor szerint egyáltalán nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás a probléma kezelésére, ugyanis pont a minimálbéresek helyzetén nem javítana.
Szerintem ez sokkal jobb ajánlat, ami a kormányzat részéről elfogadható lesz
– fogalmazott az államtitkár, aki jelezte, hogy nincs még kormányzati döntés. Ami pedig a minimálbér-emelés mértékét illeti, úgy vélekedett egyelőre úgy tűnik, mindhárom fél el tudja fogadni a minimálbér 15 százalékos emelését, a 10 százalékos garantált bérminimum-emelés kapcsán ugyanakkor vannak még viták, a munkaadók ennél kevesebbet adnának. A vállalkozói oldal még a harmadik negyedéves GDP-adatokra vár, amelyeket november közepén tesz közzé a Központi Statisztikai Hivatal, lényegében ettől és a recesszió elkerülésétől tette függővé a bérmegállapodás aláírását.
Konstruktív vita zajlott idáig a felek között
Amint arról korábban beszámoltunk, szeptember végén a munkaadók és a munkavállalói oldal között kifejezetten konstruktív egyeztetés zajlott. Ennek része az idei évközi kompenzáció mellett a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelése, illetve egy 2027-ig szóló bérfelzárkózási program koncepciója, amelyet a kormánynak is benyújtottak.
A szakszervezetek és a munkavállalók között körvonalazódó megállapodás értelmében a vártnál magasabb infláció miatt év végéig egyszeri 100 ezer forintot adtak volna a munkavállalóknak, ami a munkaadók feltételei szerint adó- és járulékmentesen lehetett volna kifizetni, például a SZÉP-kártyán. Ezzel az volt a probléma, hogy adható és minden munkavállalónak, tehát a legnehezebb helyzetben lévőkön aligha segített volna.
Mennyi lehet 2024-ben a minimálbér bruttója és nettója?
Mivel idén a minimálbér január elsejétől 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 400 forintra emelkedett, így egy 15 és 10 százalékos emeléssel a kötelező legkisebb munkabér 266 ezerre, míg a szakmunkás-minimálbér 326 ezerre emelkedne.
Az előbbi nettója 176 ezerre, az utóbbié 217 ezer ugorhatna 2023. december elsejével.
2027-re összezárulhat a minimálbér és a garantált bérminimum
Az emelésre már csak azért is szükség van, mert a szomszédos országokban jelentős emelkedés volt a minimálbérnél, Lengyelországban már idén elérte a bruttó 300 ezer forintot a legkisebb kötelező munkabér összege. Ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik, hogy a magyar minimálbér esetében igencsak torzítanak az adatok, a minimálbért mindössze 250 ezer fő kapja, miközben a garantált bérminimumot közel 800 ezren, ez utóbbinak az összege pedig már idén elérte a 300 ezret. Ezt a visszásságot küszöbölné ki a szakszervezetek javaslata a két bérelem összevonásáról, amivel 2027-re megszűnhet a garantált bérminimum, helyét pedig az ágazati tarifarendszer váltaná ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.