Németország a tűzzel játszik: elsőként államosíthatja Putyin egyik legnagyobb olajcégét – hiába figyelmeztetett az orosz állam a bosszúra?
Újra napirendre került Németországban az orosz Rosznyeft németországi érdekeltségeinek államosítása, miután az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az orosz olajipari vállalattal szemben. A berlini kormány jelenleg ideiglenes mentességet élvez a korlátozások alól, de a hosszú távú megoldás továbbra is bizonytalan. A helyzet rávilágít arra, milyen bonyolult gazdasági és politikai függés maradt fenn Berlin és Moszkva között az ukrajnai háború kezdete után is.
A Reuters értesülései szerint a német gazdasági minisztériumban két forgatókönyvet vizsgálnak: az egyik szerint Berlin tartós felmentést próbál elérni az amerikai szankciók alól, a másik pedig a Rosznyeft német érdekeltségeinek állami tulajdonba vételét és későbbi eladását egy külföldi befektetőnek. A minisztérium szóvivője megerősítette, hogy Washington ideiglenes mentességet biztosított 2026 áprilisáig, ami átmeneti megoldásként szolgál, de nem zárja ki a további lépéseket.
A Rosznyeft Deutschland a schwedti olajfinomítóban rendelkezik többségi tulajdonnal,
mely a berlini régió üzemanyag-ellátásának kulcsfontosságú eleme: innen látják el a fővárosi repülőteret, a kelet-németországi benzinkutak többségét, valamint a helyi vegyipari üzemeket is. Emellett részesedéssel bír a MiRo és Bayernoil finomítókban is. A német kormány 2022-ben, az orosz–ukrán háború kitörése után helyezte a vállalatot állami felügyelet alá, hogy megakadályozza az orosz befolyást az ország energiaellátásában.
A hat hónapos időtartamokra meghosszabbított felügyeleti konstrukciót jogilag mindvégig átmeneti vészintézkedésként kezelték, ám minden újabb meghosszabbítással nő a kockázata annak, hogy a döntést bíróság előtt támadják meg. Berlin ezért eddig tartózkodott a teljes államosítástól, attól tartva, hogy Moszkva kártérítési igényt nyújtana be, vagy válaszlépéseket tenne a Németországban működő orosz vállalatok és a Oroszországban befektető német cégek ellen.
Nagyot nyernének a németek az államosítással
A Rosznyeft német érdekeltségeinek értékét az orosz sajtó 7 milliárd dollárra becsüli, de források szerint valós piaci értéke ennél jóval alacsonyabb lehet. Moszkva korábban figyelmeztette Európát: bármilyen államosítási lépés „ellenséges cselekedetnek” minősülne, és válaszlépésekre számíthat az, aki orosz tulajdonú vagyont foglal el.
A Rosznyeft már 2024 márciusa óta próbálja eladni németországi üzletrészeit, de eddig nem talált vevőt. A Bundestag Zöldpárti képviselője, Michael Kellner szerint azonban a kormánynak határozottan cselekednie kellene: „A Rosznyeft német érdekeltsége rendszerszinten fontos az ország energiaellátása szempontjából, ezért az államosítás az egyetlen ésszerű lépés” – mondta a politikus.
Kellner hozzátette, hogy
korábban Katar és Kazahsztán is érdeklődött a Rosznyeft-üzletrészek megvásárlása iránt,
de nem tudni, hogy ez az érdeklődés fennmaradt-e. Németország azóta Kazahsztánból szerzi be az olajat, melyet ugyanakkor orosz vezetéken keresztül szállítanak – ez pedig továbbra is Moszkva technikai ellenőrzése alatt áll.
A német kormány tehát egy kényes egyensúlyban próbál lavírozni: miközben igyekszik függetlenedni az orosz energiától, továbbra is függ olyan infrastruktúrától, melyhez Oroszországnak kulcsszerepe van. A mostani ideiglenes amerikai mentesség némi levegőhöz juttatja Berlint, de hosszú távon dönteni kell: marad-e a felügyeleti modell, vagy ténylegesen állami kézbe kerülnek a Rosznyeft német érdekeltségei.
