Idén január és augusztus között a turisztikai szálláshelyekre érkezett belföldi vendégek száma 1,9, a külföldieké 11 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A külföldi vendégek és vendégéjszakák száma erőteljes növekedést mutatott augusztusban tavalyhoz képest, és húzta fel a turizmus teljesítményét, de a belföldi kereslet felemás volt, a több magyar vendég kevesebb időt töltött a szálláshelyeken, feltételezhetően a szálláshelyek bőven infláció felett emelkedő árai miatt – írja az MBH Bank Elemzési Centruma pénteki közleményében a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva.
A belföldi vendégek száma 1 százalékkal emelkedett, de kevesebb napot töltöttek el a szálláshelyen, a vendégéjszakák száma 1 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a külföldi vendégek száma 10, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 8,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Ebből látszik, hogy
a külföldiek adják a növekedés motorját.
A külföldi vendégek száma az előző év azonos hónapjához viszonyítva az összes turisztikai térségben bővült, a legerőteljesebben Budapest környékén (22 százalékkal), illetve Budapesten 8,5 százalékkal nagyobb volt a turisztikai szálláshelyekre érkezett külföldi vendégek száma.
A budapesti növekedésben szerepet játszhatott, hogy több nagyszabású rendezvény és fesztivál is volt a hónapban. Viszont, ahogy júliusban, augusztusban is csökkent a Balaton látogatottsága a belföldiek körében. Ezt okozhatta a szálláshelyárak növekedése, ami a vendégéjszakák számának csökkenésében is lecsapódott.
Augusztusban egy év alatt jóval az inflációt meghaladó mértékben, 10-15 százalékkal drágultak a szálláshelyek.
Az apartmanok és a panziók árai 33 ezer forint felett járnak éjszakánként két főre, ez az emelkedés 10-11 százalékos éves szinten. A háromcsillagos hotelek átlagára 42 ezer forint felett van, ami 12 százalékos növekedés a tavaly augusztusi árakhoz képest. A négycsillagos hotelek drágultak leginkább, itt 15 százalékos áremelés figyelhető meg, és ezzel 73 ezer forint környékén jár egy éjszaka két fő részére.
A szálláhelyek számát vizsgálva nem látható csökkenés, sőt, a turisztikai szálláshelyek száma 2 százalékkal nőtt tavaly augusztus óta, tehát nem a kínálathiány magyarázza ezt.
Az áremelkedés legfőbb oka piaci beszámolók szerint a költségek emelkedése, mint a beszerzési költségek emelkedése, és a munkaerőköltség is folyamatosan növekszik.
Mivel a magasabb minősítésű szállások ára gyorsabban növekszik, mint az alacsonyabbaké, feltételezhető, hogy a nagyobb vásárlóerővel bíró külföldi turisták erősebb jelenléte nagyobb árazási mozgásteret enged ezen szegmens számára.
Emellett a szobakapacitás-kihasználtság és a férőhelykapacitás-kihasználtság is javult havi és éves szinten is (augusztusban a szobakapacitás-kihasználtság 66 százalékon, a férőhelykapacitás-kihasználtság 56 százalékon állt).
A Liszt Ferenc-repterén rekordszámú, 1,9 millió utast regisztráltak augusztusban, ez 7,7 százalékkal haladja meg a tavalyi 8. hónap utasszámát. Az idei első nyolc hónapban összesen mintegy 12 millió 820 ezer utas fordult meg a budapesti reptéren, ami a múlt év azonos időszakához viszonyítva mintegy 12,5 százalékos növekedés.
Előretekintve a Szallas.hu adatai szerint az őszi belföldi utazások három legnépszerűbb úti célja Budapest, Eger és Pécs. Régiós összesítésben Észak-Magyarország áll az élen ősszel, minden ötödik belföldi foglalás a térségbe szól. A vendégek többsége kétéjszakás pihenést tervez, a foglalások harmada hotelbe szól. A foglalásokból tízből kilenc maximum 170 ezer forint értékű, a 170–270 ezer forint közötti értékű foglalások 7 százalékot tesznek ki, míg a 270 ezer forint felettiek körülbelül 3 százalékot.
A bank arra számít, hogy idén folytatódik az idegenforgalom növekedési trendje a nemzetközi folyamatokkal összhangban, amit itthon a reálbérek növekedése és az egyéb juttatások, mint például a családi adókedvezmény fokozatos megduplázása, a két- és háromgyermekes anyák szja-kedvezménye, is támogatnak.
Ami az első nyolc hónap trendjeiből látszik, hogy a külföldi turisták erőteljesebb forgalomnövekedése leginkább a főváros idegenforgalmának bővülését hajtja, míg a visszafogottabb belföldi vendégszámok a vidéki turizmusra hatnak kedvezőtlenebbül.
A Magyar Turisztikai Ügynökség szerint, ha ilyen ütemben erősödik a szektor, már 2030 előtt elérhető a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában célként kitűzött, 20 milliós vendég- és 50 milliós vendégéjszakaszám, valamint a 16 százalékos GDP-hozzájárulás.
A vendéglátóipar is növekedni tudott az év első hét hónapjában, 8 százalékkal haladta meg a forgalom az előző év hasonló adatát. A vendégéjszakák számának növekedéséből leginkább azok a vendéglátóegységek profitálnak, amelyek elősorban a külföldi vendégekre szakosodtak.
A fogyasztók árérzékenysége 2025-ben is meghatározó. Idén a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének kitermelése jelent feladatot a szektor számára, de nemcsak a bérek okoznak kihívást, hanem a munkaerőhiány is komoly gondot okoz. Másrészről
ha a gazdasági környezet kedvezően alakul, és a bizalomhiány oldódik, a reálbérek növekedése az éttermek forgalmának bővülését is segítheti idén.
A vendéglátóhelyek száma 2020 óta csökkenő trendben van, 2024-ben (az eddigi legfrissebb adatok alapján) 51 740 működött, ami 13 százalékos csökkenés öt év alatt.
Kiderült feketén-fehéren: átpártoltak a Balatonról a magyarok, ezt a vidéki helyszínt szeretik most a legjobban – a külföldiek viszont azonnal benyomultak a helyükre
Augusztusban élénkült a hazai turizmus. Míg a belföldi vendégek száma 1 százalékkal emelkedett, és kevesebb napot töltöttek el a szálláshelyen, addig a külföldi látogatók 10 százalékkal többen érkeztek, és több vendégéjszakát is töltöttek el, mint tavaly. A magyar vendégek száma a Győr–Pannonhalma turisztikai térségben nőtt a leginkább, míg a külföldieké a Balatonnál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.