Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadásával veszi kezdetét a Világgazdaság 55., jubileumi konferenciája.
A jegybank küklopsz-üzemmódban működik, csak az inflációt figyeli
A januári minimálbér-emelésről azt mondta, hogy a VOSZ 10 százalékról kommunikál, miközben a szakszervezetek 15 százalékos emelést szeretnének, valahol e kettő között lehet jövőre az emelés. Ráadásul egy 2027-ig szóló bérfelzárkóztatási programban is megegyeztek a felek, és ott van még az évközi minimálbér-emelés.
Személyesen mindhármat üdvözlöm, jó az irány
– közölte a tárcavezető. A növekedésről azt mondta, az infláció csökkenésével áll helyre a magyar gazdaság növekedési képessége. Egyetlen problémát a reálkamatok jelentik, szeptembertől a reálkamatok pozitívba váltanak, aminek a legkevésbé örül.
A jegybank küklopsz-üzemmódban működik, csak az inflációra figyel. Reméljük, hogy nem vakul meg
– jegyezte meg a miniszter, aki szerint ha a fogyasztás helyreáll, a költségvetés problémája is rendeződik.
Szeptemberben már emelkednek a reálbérek, visszatérhet az 5 százalékos dinamika
Nagy Márton szerint a reálbérek pozitív irányba változnak szeptemberben, 3 százalékos növekedéssel indítva. Úgy véli, hosszú távon a reálbér-emelkedés visszatérhet az 5 százalékos tartományba. Idén nemzetgazdasági szinten kevés esélye van, hogy az év egészét tekintve pozitív lesz a reálbér-emelkedés, de a magánszektorban ez lehetséges. Ilyen például a járműipar, amelyben magasabb lehet a bérnövekedés, mint az infláció.
A nyugdíj követi az inflációt a korrekciónak köszönhetően, az emelt nyugdíj mellé 78 ezer forintot kap pluszba novemberben egy átlagos nyugdíjas.
Jövőre pedig 6 százalékkal emelkedik, így az átlagnyugdíj 230 ezer forintra nő.
Hangsúlyozta: a nyugdíjak reálértékének megőrzése mellett rendületlenül kiáll a kormány.
Átmeneti válság, nincsen probléma a munkaerőpiacon
A beruházási ráta továbbra is 27 százalék fölötti, lényegében elsők voltunk tavaly is, ezt azt mutatja, hogy ezzel a szektorral nincsen semmi probléma. Jelezte, hogy a kormány sikeresen megvédte a munkahelyeket, a foglalkoztatás továbbra is csúcson van, a munkanélküliség pedig mélypont közelében van.
Ez a válság tényleg más, nincsenek elbocsátások
– fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy egész Európában teljes foglalkoztatottság van, ez pedig egy kifeszített munkaerőpiacra jellemző. Ez abból is ered, hogy a vállalatok is azt gondolják, átmeneti válságról van szó.
A politikusok megnyugodhatnak
– jegyezte meg.
Nem az állam viselkedik felelőtlenül, van egy áfahatás
A belső kereslet visszaesésésével a költségvetés bevételei jelentősen elmaradtak a tervezettől, ugyanakkor a költségvetési hiány nem azért van, mert az állam pazarló, hanem mert bevételi oldalon van probléma, ami az áfából ered.
Nem az állam viselkedik felelőtlenül, hanem vagy egy áfahatás
- mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy az állam összes bevételéből nagyon magas az áfabevételek aránya, miközben az szja-bevételek arányaiban kisebb tételt jelentenenek. Szerinte ezt a válságkezelés során is figyelembe kell venni. "Ha valaki ezt nem érti, azt se érti, hogy miért mondom azt, hogy a fogyasztáson keresztül kell helyreállítani a növekedést", mondta.
Rámutatott: az export lendületével és az energiaárak csökkenésével a külkereskedelmi egyenleg gyorsan helyreállt, ami a folyó fizetési mérleget is pozitívba fog fordulni.
Ha ilyen a gazdaság állapota, nincs mitől félni a miniszter szerint, ugyanis plusz euró áramlik be.
A magyar gazdaság alapszövetei nem sérültek
Novemberben egy számjegyű lehet az infláció. Utóbbi a közellenség, és nagy a vita, hogy hová is fog megérkezni jövőre. Mert 2024-ben a növekedésé lesz a főszerep. Azért probléma a pénzromlás, mert gazdaságtörténetileg kettészakította az országot: a belgazdaságot például jelentősen lassította, miközben az exportorientált szektorral semmi gond nincs, ott semmit nem éreznek ebből a válságból. Jelezte:
a magyar gazdaság alapszövetei nem sérültek.
Ugyanakkor a kiskereskedelmen belül is nagyon nagy az aszimetria: megjelent a zsugorinfláció, tehát összetételhatást is lehet megfigyelni, ezért is csökken az áfabevétel, ugyanis alacsonyabb áfa-tartalmú termékeket fogyasztanak a vásárlók. A másik probléma az üzemanyag-kiskereskedelem lassulása, amely a belföldi turizmus lassulásából is fakad. Mint fogalmazott, a turizmuson belül is van egy szakadás.
Fogyasztás alapú a magyar költségvetés, ezért kell helyreállítani
A tárcavezető szerint egyszerre lehet az infláció letörése ellen küzdeni és a növekedés beindításával foglalkozni. Ebben kulcskérdés lesz a fogyasztás helyreállítása. A növekedés és egyensúly helyreállításának receptje, hogy „hozd rendbe úgy, ahogy elromlott”. Elismerte, hogy a költségvetésben is keletkeztek lyukak a fogyasztási csapda miatt. A magyar gazdaság különlegessége, hogy a költségvetés fogyasztási adó és nem szja-alapú. Ilyen szempontból Magyarország teljesen eltér a többi országtól.
Engem ez bosszant, anélkül, hogy értenénk az összefüggéseket
– fogalmazott, hozzátéve, a fogyasztásnak kell nőnie a reálbéremelkedéseknek köszönhetően, ráadásul jön majd a nyugdíj-kompenzáció is. A másik kérdés a minimálbér-emelés, amely 10 és 15 százalék között lehet jövőre, miközben az infláció 6 százalék, tehát a reálbéremelkedés támogatja a fogyasztás helyreállítását.
Ha ez megtörténik, egy gyors visszapattanás lehet 2024 és 4 százalékkal nőhet a magyar gazdaság.
Túl vagyunk a fordulaton, jövünk ki egy viharból
„Túl vagyunk a fordulaton, jövünk ki egy viharból” – ezzel kezdte a beszédét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Hozzátette, gyors manőverekre van szükség, ezt a kormány megtette 2022-ben és 2023-ban is. Most már lehet egyenesen menni, stratégiai nyugalomra van szükség – hangsúlyozta, kiemelve, hogy a gazdaság épül. Az idei az infláció letörésének éve, 2024 a növekedés helyreállításáé. Mindkét tényezőben a kormány vezető szerepet tölt be a miniszter szerint, ezért a gazdaság szereplőivel próbálnak szövetkezni.
Jelezte, nem tetszik a kifejezés, hogy ultimátumot adnak a Mol-nak vagy a bankoknak, inkább az együttműködés a helyes. Ez azonban mégsem jelenti azt, hogy ne kellene beavatkozni – utalt az üzemanyagárakra, amelynél megnőttek a marzsok.
2024-ben már megfelezték a sok extraprofitadót.
