Tiltakozásul becsuktak a kis benzinkutak, nagy a felháborodás, a kormány félresöpörte őket – bajban a magyar vidék

Országszerte sorban csatlakoztak a töltőállomások a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) pénteki tiltakozó akciójához, melyet a védett árak miatti veszteségeik miatt és az állításuk szerint a Fidesz-kormány által meghirdetett kárenyhítő támogatás elmaradása miatt tartanak. Lapunk Gépész Lászlót, a FBSZ elnökét kérdezte a figyelemfelkeltő akcióról és a hazai kis benzinkutak jövőjéről kérdezte. Az elnök kiemelte: a jelenlegi szabályozás növeli a piaci bizonytalanságot és hosszabb távon az üzemanyag-ellátást is veszélyeztetheti, ráadásul a kormánnyal folytatott egyeztetési kísérleteik sem vezettek eredményre eddig. 

Volt egy találkozó az államtikárral, de semmi eredmény – panaszolták a Világgazdaságnak 

A kormányzattal való kapcsolatfelvételre vonatkozó kérdésünkre válaszolva Gépész László kifejtette: természetesen megpróbálták felvenni a kapcsolatot a döntéshozókkal. Ennek kapcsán felidézte, hogy április 12. óta igyekeznek kapcsolatot építeni az új kormánnyal, eddig azonban csak a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) államtitkárával, Tótth Andrással sikerült találkozniuk, ám az egyeztetés eredmény nélkül zárult.

Arra a felvetésre, hogy látnak-e nyitottságot a kormány részéről az egyeztetésre, azt mondta, egyelőre nem. Ennek kapcsán rámutatott, az elmaradt támogatás ügyében próbáltak egyeztetni, a szabályozásról szóló törvény pedig őket is váratlanul érte.

Az FBSZ elnöke ugyankkkor hangsúlyozta: olyan szabályozásra lenne szükség, amely átlátható, következetes, és figyelembe veszi az ország, a lakosság, valamint a piaci szereplők érdekeit is. Úgy vélte, 

Szerinte nehezen várható el egy nagy szereplőtől, például egy külföldi nagykereskedőtől, hogy jelentős mennyiségű, az ország számára fontos üzemanyagot allokáljon Magyarországra, ha azt látja, hogy egyetlen ember szubjektív döntése akár a készlet értékét is megfelezheti. 

Hozzátette, ilyen körülmények között a vállalatok kockázati felárat építenek be az áraikba, ami végső soron drágább üzemanyaghoz vezet. Azt is felvetette, hogy egy bank számára is nehezen elfogadható fedezet egy olyan benzinkút-ingatlan, amelynek jövedelmezőségét egy szubjektív döntés egyik napról a másikra veszteségessé teheti. Meglátása szerint ilyen környezetben fejlesztésekre sem lehet számítani.

Sok olyan település van, ahol több ezer ember ellátását egyetlen kút biztosítja

A Mol extraprofitadójának emeléséről szólva azt mondta, a vállalat az üzemanyagok előállításától a végfelhasználói értékesítésig a teljes értékláncot lefedi. Elmagyarázta, hogy a társaság saját döntése szerint oszthatja el a különböző tevékenységek között a keletkező nyereséget. Példaként említette, hogy a Mol dönthet úgy is, hogy magasabb áron adja át az üzemanyagot saját kiskereskedelmi üzletágának, ezzel növelve a nagykereskedelem eredményét és csökkentve a kiskereskedelemét, vagy ennek az ellenkezőjét teszi. 

Hangsúlyozta, hogy csak feltételezni lehet, a döntéseket nem kizárólag gazdasági szempontok befolyásolják, ugyanakkor szerinte korábban több példát is lehetett látni politikai szempontok érvényesülésére. Véleménye szerint, ha a Mol csökkenti a kiskereskedelmi árrést, az szabad piaci környezetben minden magyar kiskereskedő árrését mérsékli, ami a független benzinkutaknak is árt.

Arra a kérdésre, hogy a független kutak tömeges bezárása okozhat-e ellátási problémákat, az elnök úgy válaszolt, ehhez még tömeges bezárásra sincs feltétlenül szükség. Rámutatott, hogy az ország különböző térségeinek ellátottsága jelentősen eltér, a nagyvárosokban több benzinkút működik, ezért néhány bezárása kisebb problémát jelent. Ezzel szemben sok olyan település van, ahol 8-10-15 ezer ember ellátását egyetlen kút biztosítja. Ha az megszűnik, az ott élőknek akár 15-20 kilométeres kerülőt is meg kell tenniük a következő töltőállomásig. 

 Emlékeztetett arra, hogy hasonló helyzet alakult ki 2022-ben is. A nagy piaci szereplők, köztük a Mol és az OMV, sok nagyobb gazdálkodót és fuvarozót arra ösztönöztek, hogy saját üzemanyagtartályokat telepítsenek, amelyeket közvetlenül látnak el. Szerinte ez elvonta a forgalmat a környező kisbenzinkutaktól, és egyben teret adott a fekete üzemanyag-értékesítésnek is, ami adókiesést okoz az államnak. Hozzátette, hogy a környezetvédelmi és műszaki biztonsági előírások betartásának ellenőrzése is kérdéseket vet fel.

Magyarországon a töltőállomások fele kis benzinkút

Arra a felvetésre, hogy mekkora terület vagy hány vásárló maradna megfelelő ellátás nélkül a kis kutak végleges bezárása esetén, azt mondta, Magyarországon mintegy kétezer benzinkút működik, amelyeknek körülbelül a fele kisbenzinkút. Ezek hagyományosan az országos üzemanyag-forgalom mintegy 30 százalékát bonyolítják, ugyanakkor a helyzet jelentősen függ az adott térségtől. 

 – emelte ki a FBSZ elnöke. Példaként említette, hogy ha korábban heti két feltöltésre rendezkedtek be, nem állna rendelkezésre elegendő jármű és sofőr ahhoz, hogy ugyanazt a kutat naponta töltsék fel. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor a Mol megtagadta a kisbenzinkutak kiszolgálását, néhány nap alatt az ellátásbiztonság is megrendült, még a városokban is, és hosszú sorok alakultak ki.

Szívesen lennének türelmesek, de további áldozatokat már nem tudnak vállalni a kis benzinkutak

A hazai független töltőállomások jövőjéről úgy fogalmazott, hogy óriási a bizonytalanság, ami elkeseredést szül. Elmondta, szívesen lennének türelmesek, de további áldozatokat már nem tudnak vállalni egy később esetleg bekövetkező kedvezőbb jövő reményében, mert elfogytak a tartalékaik, és erre már nincs szándékuk sem. 

Az elnök hangsúlyozta, továbbra sem kaptak magyarázatot arra, miért mindig az üzemanyag viseli a beavatkozások terheit. Példaként említette, hogy az élelmiszerek sokkal nagyobb mértékben drágultak, mint az üzemanyagok, ma pedig egy gombóc fagylalt többe kerül, mint egy liter benzin. A lakásárak emelkedését is felhozta példaként. Gépész László végül kitért arra is, többször hangsúlyozták már, hogy a fogyasztókat kellene védeni. 

Véleménye szerint fontos lenne megértetni az emberekkel, hogy az alacsony üzemanyagárnak jelentős költségei vannak az ország számára, ezért előfordulhat, hogy amit a benzinkúton megtakarítanak, azt más területeken, például az egészségügyben fizetik meg.

Arra a kérdésre, hogy várhatók-e újabb vagy még erőteljesebb akciók, ha nem sikerül megállapodni a kormánnyal, azt mondta, remélik, hogy erre nem kerül sor.