A szuverenitásküzdelem, a háborús konfliktusok és a gazdaságot érintő kihívások állhatnak a Fidesz hamarosan kezdődő tisztújító kongresszusán elhangzó beszédek középpontjában. A pártelnök-miniszterelnök Orbán Viktor akár újabb, gazdasági, adópolitikai változásokat is bejelenthet a nagyszabású rendezvényen, amelyre a küldöttekkel és a meghívott vendégekkel együtt nagyjából háromezer embert várnak a szervezők.
A párt életében ez már a harmincadik tisztújítás lesz, ahol az elnöki posztra újabb két évre megválaszthatják Orbán Viktort. A pártelnök-miniszterelnöknek nincs kihívója, ami nem meglepő, hiszen a negyedig kétharmados választási győzelem után töretlen a népszerűsége és egyértelmű a vezető szerepe a Fideszben.
A küldöttek megválasztják az alelnököket és a párt bizottságainak vezetőit, tagjait, ugyanakkor nem hoznak formális döntést a Fidesz-KDNP EP-listavezetőjéről.
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerdán az MTI-nek azt is elmondta, hogy a beszédeket a Fidesz szövetségeseinek nevében Semjén Zsolt, a KDNP elnöke kezdi, majd a határon túliak nevében Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke köszönti a kongresszust.
Felszólal Kövér László házelnök, a Fidesz Országos Választmányának elnöke, valamint Kocsis Máté frakcióvezető, az európai parlamenti delegáció nevében pedig Deutsch Tamás. A kongresszust Orbán Viktor miniszterelnök beszéde zárja.
A kongresszus az alábbi streamen keresztül élőben nézhető:
Változást Brüsszelben!
A kongresszusi felszólalásokban nagy hangsúlyt kaphat az ország szuverenitásának védelme, a háborús konfliktusok és a gazdaság helyzete, illetve a jövő júniusi európai uniós és önkormányzati választásra való felkészülés. Orbán Viktor a szokásoknak megfelelően beszél majd az ország előtt álló feladatokról és kihívásokról.
A miniszterelnök a közelmúltban többször elmondta, hogy Brüsszel az elhibázott háborús szankciókkal, a pénzügyi csőd előidézésével és a migrációs válsággal elárulta Európát.
Ezért jövőre az EP-választáson mindenképpen változást kell elérni. A veszélyek korát éljük, ezért a legfőbb kihívások között vélhetően szó esik majd arról, hogy háborús konfliktusok zajlanak a szomszédunkban, illetve a Közel-Keleten, miközben Európában ismét fokozódik a terrorveszély és egyre súlyosabb probléma a migráció.
Hangsúlyos téma lehet a gazdaság helyzete, ami röviden úgy összegezhető, hogy az idei év az elleni harc jegyében zajlott, 2024-ben viszont már az elrugaszkodást, a gazdasági növekedést és a reálbérek emelkedését célozza meg a kormány, miközben az infláció további csökkentését is szem előtt kell tartani.
A korábbi beszédek alapján ismét számítani lehet nagyobb horderejű bejelentésekre is, akár a családtámogatások, akár az adópolitika terén.
Középpontban a családok
Az elmúlt kongresszusokon is számos példa volt arra, hogy Orbán Viktor új kormányzati intézkedésekről számolt be. A 2015. december 13-i rendezvényen a családok támogatását nevezte meg fő irányelvnek a miniszterelnök:
Mi azt valljuk, hogy erős és sikeres családok nélkül nincs erős és sikeres ország. Nélkülük nem fordítható meg a népességfogyás.
Ezért számunkra a családok és a megszülető gyermekek jelentik Magyarország és Európa jövőjét.
„Azt akarjuk, hogy minden család feje fölött legyen fedél. Sőt, azt is akarjuk, hogy az a fedél saját legyen, vagyis minden magyar családnak lehessen saját otthona, amely a saját tulajdona. Ezért a holnapi napon benyújtjuk a Tisztelt Ház elé azt a javaslatot, miszerint a következő négy évben a lakásépítés áfáját 27 százalékról 5 százalékra csökkentjük az uniós szabályokkal összhangban” – jelentette be akkor Orbán Viktor.
Hat éve is a szuverenitás megőrzése volt a tét
Két évvel később újabb országgyűlési választásra készült az ország, a 2017. novemberi tisztújító kongresszuson Orbán Viktor talán leghangsúlyosabb üzenete az volt, hogy meg kell őrizni a magyar önrendelkezést a globalisták európai birodalmi törekvéseivel szemben. Ebből a szempontból nem javult a geopolitikai helyzet, sőt a következő időszakban még keményebb küzdelmeket kell folytatni Brüsszellel és a nemzetállamok gyengítésén dolgozó nemzetközi érdekcsoportokkal. A kormányfő 2017-ben úgy fogalmazott:
Meg kell erősíteni mindazt, amit Magyarország verejtékes munkával elért az elmúlt hét évben. Elmélyíteni politikánk szellemi és lelki alapjait. És megvédeni Magyarország jövőjét, mert végre-valahára összeszedtük magunkat, végre ismét van jövőnk, tehát végre van mit megvédenünk.
A brüsszeli törekvések kapcsán világossá tette, hogy nincs más út, mint az európai egyesült államok helyett létrehozni az európai nemzetek szabad szövetségét.
„Köztudott, hogy mi, magyarok nem csípjük a birodalmakat. S kiváltképp nem a helytartóikat. Nem szeretjük, ha a nemzet sorsát birodalmi helytartók akarják intézni helyettünk. Ma újra egy birodalom fenyeget minket. Útjában állunk egy tervnek, amely a nemzeteket fel akarja számolni, és kevert népességű Európát akar létrehozni. Útjában állunk egy pénzügyi és politikai birodalomnak, amely ezt a tervet végre akarja hajtani, legyen bármi is az ára. Ne kerteljünk, a Soros-terv végrehajtása érdekében egész Európában el akarják takarítani az útból a nemzeti érdekeket képviselő kormányokat. Ideértve bennünket is. Soros NGO-i az elmúlt években behálózták az európai döntéshozatal összes meghatározó fórumát. Jelen vannak egyes magyar pártok hátországaiban is. Úgy viselkednek, mint egykor a Szovjet Kommunista Párt Agitációs és Propaganda Osztályának aktivistái.”
Az idézett mondatokat akár a szombati kongresszuson is elmondhatná a miniszterelnök, Orbán Viktor hat évvel ezelőtti okfejtése ma éppen annyira aktuális, mint akkor.
Fotó: Fidesz
„Felszámoljuk a szegénységet”
A 2019-es kongresszusi beszédében a pártelnök – aki az előző évben sorozatban harmadszor kétharmados győzelemre vezette a Fidesz-KDNP szövetséget – a szegénység felszámolását tűzte ki célként, illetve azt, hogy Magyarországon mindenkinek lesz munkája, otthona, minden magyar boldogulni fog fiatalként és tisztes időskorra számíthat.
A másik nagy feladatnak a cigányság helyzetének rendezését nevezte meg. Bár nem könnyű célt érni, de az előjelek biztatók:
a munkából élő cigányok száma megkétszereződött, a munkanélkülieké pedig felére esett. A
felsőoktatásban részt vevő cigány fiatalok számát megdupláztuk – sorolta az eredményeket 2019-ben a miniszterelnök.
Kitért arra is, hogy következő évtizedben megjelennek Európa térképén a közép-európai multinacionális nagyvállalatok. – Budapest–Belgrád vasútvonal, V4-vasút, a Liget kulturális negyed, új hidak a Dunán. Győr, Szentgotthárd, Esztergom, Kecskemét után Debrecen is autóipari központ lesz – vázolta Orbán Viktor négy évvel ezelőtt a terveket, amelyek közül néhány már megvalósult.
Béremelések, 13. havi és adó-visszatérítés
A legutóbbi kongresszusi beszédében a miniszterelnök fontos gazdasági bejelentéseket tett. A 2021. novemberi rendezvényen a Fidesz elnöke bejelentette, hogy visszaadják a teljes tizenharmadik havi nyugdíjat, szja-mentességet kapnak a 25 év alattiak, kétszázezer forintra emelkedik továbbá a katonák és rendőrök hat havi fegyverpénzt kapnak. Szó esett az ápolóknak, a szociális és a kulturális ágazatban dolgozóknak juttatott húszszázalékos béremelésről, valamint a családosoknak visszatérített jövedelemadóról is. Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy visszavásárolják és „rakétasebességgel” fejlesztik a nemzeti repteret.
