Lényegében megállapodtak a munkaadók és a szakszervezetek a jövő évi minimálbérről, a megállapodást akár már a csütörtöki ülésen bejelenthetnik – tudta meg a Világgazdaság.
Úgy tudjuk, hogy a munkaadók és a szakszervezetek találkoztak a héten, ahol információink szerint a főbb kérdésben megegyeztek, ugyanakkor abban állapodtak meg, hogy a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtökön 11 órától kezdődő üléséig nem kommunikálnak kifelé.
Ezt alátámasztja, hogy kerestük mindkét oldalt, de elhárították a megkeresésünket.
Korábban írtunk róla, hogy szeptember óta kifejezetten konstruktív légkörben zajlottak, a 15 százalékos emelését tulajdonképpen a munkaadói oldal sem vitatta, a garantált bérminimum esetében felmerülő 10 százalékos emelés már nehezebb kérdés volt. Utóbbit főként a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége kifogásolta, Rolek Ferenc alelnök lapunknak arról beszélt, hogy egy recessziós közegben egy két számjegyű emelés nem indokolt, sőt a harmadik negyedéves GDP-adatok kapcsán azt is mondta, hogy a vártnál rosszabb adatok felülírják az eddigi tárgyalások menetét.
A körvonalazódó megállapodás része lett volna a munkaadók egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatása, ám ezt a kormány elvetette, miután úgy ítélték meg, hogy pont a minimálbéresek helyzetén nem javítana. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár október 31-én az M1 stúdiójában helyette azt javasolta, hogy hozzák előre a minimálbér-emelést a munkaadók, így ne január elsejével, hanem már a decemberi fizetésüket emelt összegben kapják készhez.
Ezek alapján, ha az utolsó pillanatban nem történik változás, akkor december elsejével a minimálbér bruttó 266 ezer forintra, míg a garantált bérminimum bruttó 326 ezer forintra emelkedhet.
Az előbbi nettója 176 ezerre, az utóbbié 217 ezer ugorhatna a megállapodásnak köszönhetően.
2027-re megszűnhet a garantált bérminimum
Az idei bérmegállapodás része lehet egy 2027-ig szóló, négyéves bérfelzárkóztatási program, amely keretében a garantált bérminimum az időszak végére megszűnne, helyét az ágazati bértarifarendszer venné át. Erre óriási szükség van, ugyanis hiába ért egyet minden szereplő abban, hogy a 2016-os bérmegállapodás sikeres volt, a legfontosabb a célt, a magyar minimálbér régiós felzárkózását nem sikerült teljesíteni. A szomszédos és visegrádi országokban szinte mindenhol jelentősen emelkednek a minimálbérek, Lengyelországban idén például 300 ezer forintra nőtt, a magyar garantált bérminimum szintjére.
