Magyar gazdaság

Minimálbér-emelés: semmi nem dőlt el, akár mindent boríthatnak a munkaadók

Korántsem dőlt el a jövő évi minimálbér-emelés kérdése, amit még alapjaiban írhatnak át a november közepén esedékes harmadik negyedéves GDP-adatok. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint az eddigi tárgyalásokat is felülírhatja, ha nem sikerült kikerülnie a recesszióból a magyar gazdaságnak.

Nagyon közel vannak az álláspontok, de nem írtuk alá a bérmegállapodást mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke, miután sajtóhírek már kész tényként közölték, hogy eldőlt a jövő évi és garantált bérminimum-emelés kérdése. Mint korábban mi is megírtuk, a minimálbér 15 százalékos emelése kapcsán nincs különösebb vita a munkaadók és szakszervezetek között, a garantált bérminimum 10 százalékos emelése esetében annál is inkább, mivel a legkisebb kötelező bérelemmel szemben ez utóbbi sokkal nagyobb kört, mintegy 700 ezer embert érint.

A kivitelező  Duna Aszfalt Út- és Mélyépítő Zrt. az Akadémia körút – Nyíri út kereszteződésében a körforgalom kialakításának 2. ütemét kezdte meg a mai napon.20220107 Kecskemét Fotó: Bús Csaba BCS Petőfi NépeA kivitelező  Duna Aszfalt Út- és Mélyépítő Zrt. az Akadémia körút – Nyíri út kereszteződésében a körforgalom kialakításának 2. ütemét kezdte meg a mai napon.
20220107 Kecskemét Fotó: Bús Csaba BCS Petőfi Népe
Fotó: Bús Csaba / Petőfi Népe

Perlusz László azt elismerte, hogy 15 és 10 százalékos emelésről folynak az egyeztetések, de felhívta a figyelmet arra, amit a korábbi tárgyalások után is jeleztek, hogy szeretnék megvárni a harmadik negyedéves GDP-adatokat, és azok alapján dönteni. A Központi Statisztikai Hivatal november 14-én teszi közzé a legfrissebb számokat, amelyekből kiderülhet, hogy véget ér-e az egy év óta tartó Magyarországon.

Egyáltalán nem mindegy, hogy egy stagnálásból vagy recesszióból kell az egyik legjelentősebb költségtételt, a bérköltséget emelni, nem is kevéssel

fogalmazott a VOSZ főtitkára, hozzátéve, hogy épp ezért folynak tovább az egyeztetések, a jövő héten a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma fordulója mellett a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács is összeül.

Úgy tudjuk, hogy leginkább a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége köti az ebet a karóhoz, ők abban az esetben írnák alá a bérmegállapodást a fenti számokkal, ha sikerül idén elkerülni a recessziót.

Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke korábban lapunknak azt mondta, ha a harmadik negyedéves GDP-adatok rosszabbak lesznek a vártnál, az felülírja az eddigi tárgyalásokat is.

Perlusz László reagált arra is, amiről Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár is beszélt, miszerint előrehoznák decemberre az emelt összegű minimálbér és garantált bérminimum kifizetését, miután a kormány elvetette az egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatás ötletét. 

VOSZ főtitkára szerint bár szóba került, de ebben sincs megállapodás. Hangsúlyozta, nem szabad elfelejteni, hogy a vállalatoknak volt egy üzleti tervük és megállapodásuk a szakszervezetekkel az idei évre, most egy ilyen döntéssel pedig borulna az üzleti tervük. Jelezte, függetlenül attól, hogy decembertől vagy januártól emelkedik a minimálbér, szeretnének minél előbb megállapodni. 

Mennyi lehet 2024-ben a minimálbér bruttója és nettója?

Mivel idén a minimálbér január elsejétől 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 400 forintra emelkedett, így egy 15 és 10 százalékos emeléssel a kötelező legkisebb munkabér 266 ezerre, míg a szakmunkás-minimálbér 326 ezerre emelkedne. Az előbbi nettója 176 ezerre, az utóbbié 217 ezer ugorhatna 2023. december elsejével.

 

vkf VOSZ bérmegállapodás
Kapcsolódó cikkek