A nemzetgazdasági stratégiánk arra épül, hogy a keleti és nyugati legfejlettebb cégek találkozási pontjává tesszük Magyarországot – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az azerbajdzsáni Bakuban pénteken. A kormányfő gratulált az ENSZ Közép-Ázsia Gazdaságainak Különleges Programja (SPECA) kezdeményezés újraélesztéséhez.
Orbán Viktor 33 éve van a nemzetközi politikában, és ezért megoszthatja azt a tapasztalatát, hogy az utolsó 10 év egészen különböző volt a megelőző 20 évhez képest. Volt egy pénzügyi válság, Európát nyolc éve sújtja egy bevándorlási válság, jött a világjárvány, kitört a háború Ukrajnában, most pedig itt a közel-keleti biztonsági válság – sorolta. Kiemelte:
arra kell készülnünk, hogy a jövőben is viharos ügyek között kell megtalálnunk az országaink fejlődését elősegítő megoldásokat.
A SPECA felélesztése ebben a helyzetben sokat segíthet – tette hozzá a miniszterelnök. Elmondása szerint az említett kihívásoknak Európa belekerült a frontvonalába, Európában háború van, a versenyképessége romlik, egyre több európai országban vannak párhuzamos társadalmak, és folyamatosan nő a terrorfenyegetettség.
Az európai az elmúlt három évtizedben biztos alapokon nyugodott, az ötlet egyszerű volt, de zseniális: a fejlett nyugati technológiát kötötték össze a könnyen és olcsón hozzáférhető keleti, alapvetően orosz energiahordozókkal. Hozzátette, hogy ennek ellenére a háború miatt és az arra adott válaszok következtében ez az együttműködés szétesett, ráadásul úgy, hogy közben semmilyen új stratégia nem jött létre.
A miniszterelnök arról beszélt, ezért van az, hogy egy nagy vita zajlik most Európában arról, hogy miként kapcsolódjon Európa a tőlünk keletre lévő világhoz. Ebben a vitában két iskola van: az egyik inkább leválni akar, a másik pedig összekapcsolódást akar – mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor szerint az európai gazdaság gerincét a járműgyártás adja, és most, hogy át kell térni a zöld korszakra, a nagy nyugati gyártók keleti beszállítóktól függnek.
A miniszterelnök elmondta, hogy Közép-Ázsia szerepe jelentősen megnőtt európai nézőpontból, és ahhoz, hogy a következő időszakban összeköttetések és civilizált keleti-nyugati együttműködés legyen, kellenek közvetítők. „Mi Európából Közép-Ázsiára olyan területként tekintünk, amely összeköti az európai és keleti szállítási, kereskedelmi és digitális útvonalakat” – nyilatkozta Orbán Viktor és hozzátette, hogy az Európa és Ázsia közötti biztonságos, kiszámítható, modern szállítási útvonal megléte alapvető magyar nemzetgazdasági érdek is.
A mi nemzetgazdasági stratégiánk arra épül, hogy a keleti és nyugati legfejlettebb cégek találkozási pontjává tesszük Magyarországot.
– mondta a miniszterelnök.
Magyarországon a legmagasabb az ázsiai befektetések aránya, és a Közép-Ázsiából érkező energiahordozók szerepe a gazdaságunk működtetésében egyre nagyobb. Hangsúlyozta, hogy ezt a folyamatot erősíteni akarják a jövőben, ezért támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely Közép-Ázsiát erősíti és támogatja a térség országainak az együttműködését. Ezért Magyarország nemcsak támogatta, hanem társszerzőként jegyezte is az együttműködést méltató ENSZ-határozatot, és hétfőn, amikor az ENSZ ezt elfogadta, Magyarország külügyminiszteri szinten képviseltette magát.
A kormányfő arról is beszélt, hogy Azerbajdzsánnal nem „gázbarátságot”, hanem testvéri barátságot építenek. „Testvéri nemzetek vagyunk”, de a két ország között az elmúlt időszakban sikerült létrehozni egy erős energetikai együttműködést – jelentette ki az államfő.
A magyar–azeri kapcsolatokat az is erősíti, hogy megszületett az a megegyezés, amelynek értelmében Magyarország Georgián és Románián keresztül, egy új, több mint ezer kilométeres, rekordhosszúságú tenger alatti vezetéken zöld villamos energiát tud majd importálni a jövőben Azerbajdzsánból.
