Magyarország bruttó hazai terméke 2023 harmadik negyedévében a kiigazított adatok szerint az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékkal csökkent, míg negyedéves bázison 0,9 százalékkal emelkedett, azaz egy év után véget ért a Magyarországon.
A gazdasági teljesítmény éves összevetésű csökkenésében az ipar és a piaci szolgáltatások, utóbbin belül főként a illetve a tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység visszaesése játszotta a legnagyobb szerepet. A csökkenést a mezőgazdaság jó teljesítménye mérsékelte. A szolgáltatások hozzáadott értékének mérséklődését részben ellensúlyozta a humánegészségügyi és a szociális ellátás nemzetgazdasági ág jelentős növekedése – írta közleményében a KSH.
Horváth András, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezető elemzője optimista. Mint mondta: az ismert tényadatok fényében a 2023-as éves GDP-előrejelzésük mínusz 0,1 százalékra módosult, míg 2024-ben már dinamikus, 4 százalékot is meghaladó lehet a növekedés, részben az elhalasztott fogyasztás pótlása, részben a tovább mérséklődő és a jövő év második felére 6 százalékra csökkenő irányadó kamatok hatására. Továbbá a jövő év elejétől várhatóan fokozatosan beérkező uniós források növekedésösztönző szerepe is támaszt nyújthat a bővülésnek, illetve a beruházási fázisban lévő feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése is támogatja az ipart és a gazdasági növekedést.
MNB: jövőre nekilódul a gazdaság
A Magyar Nemzeti Bank szeptemberben publikált inflációs jelentése szerint jövőre nekilódul a gazdaság.
Az idei évben mínusz 0,5 százalék körül alakulhat az éves GDP változása, majd 2024-ben és 2025-ben egyaránt 3,0–4,0 százalékkal bővülhet a hazai gazdaság.
Az idei harmadik negyedévben újra megindulhat a növekedés negyedéves bázison, amit egyrészről az mérséklődésével pozitívba forduló reálbérek, másrészt a mezőgazdaság kedvező teljesítménye támogat, majd a negyedik negyedévtől már éves alapon is újra pozitív tartományban változhat a GDP. A jegybank szakértői szerint a háztartások fogyasztása a csökkenő reáljövedelem miatt összességében mérséklődik az idei évben, a megemelkedett költségek és a bizonytalan kilátások pedig a beruházások visszafogását eredményezik. Idén a nettó pozitívan hat a növekedésre.
Az export bővülése és a belső keresleti tételek visszaesése hatására viszont csökken az A 2024. és 2025. évi GDP-növekedés szélesebb bázisúvá válik. A reálbérek újbóli növekedésével a háztartások fogyasztása és a beruházások ismét emelkednek az MNB előrejelzése szerint. Az élénkülő belső kereslettel összhangban bővül az import is, ugyanakkor a jelenleg folyamatban lévő, külföldi működő tőkéből (FDI-ból) megvalósuló beruházások termelőre fordulásának következtében a nettó export a teljes előrejelzési horizonton pozitívan járul hozzá a gazdaság növekedéséhez – olvasható a jegybank elemzésében.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében azt emelte ki a KSH GDP-adatközlésére, hogy a magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára.
A miniszter kiemelte: ezzel véget ért a technikai recesszió Magyarországon, a magyar gazdaság a háborús és szankciós válság ellenére is növekedési pályára állt.
A miniszter rámutatott: a jó teljesítményt segíti, hogy a kormány letörte az inflációt, a reálbérek újra növekednek, a mezőgazdaság, az ipar és az export az európai gazdaság gyengélkedése ellenére is erősödni tudott. A miniszter rámutatott, hogy uniós összehasonlításban a magyar gazdaság továbbra is előrébb jár a kilábalást tekintve, a járvány előtti szintet már 5 százalékkal múlja felül a hazai gazdaság teljesítménye, míg az uniós átlag 3,5 százalékon áll.
„Azzal számolunk, hogy a következő években tartósan, és magas ütemben növekedhet a magyar gazdaság”– mondta Varga Mihály.
Növekvő reálbérek
Ha a magyarországi növekedést nézzük, a bővülést segítené a fogyasztás hazai erősödése. A jövő évi növekedést vetíti előre az is, hogy az OECD egyik legutóbbi jelentése szerint
az OECD-országok közül Magyarországon volt a legnagyobb az egy főre jutó háztartási reáljövedelem növekedése 2023 második negyedévében.
A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet szerint ráadásul a háztartások egy főre jutó reáljövedelme a negyedik egymást követő negyedévben emelkedett, 2023 második negyedévében 0,5 százalékkal, míg az egy főre jutó reál-GDP 0,4 százalékkal bővült.
Ha ez a tendencia megerősödik, a magyar gazdaság tartósan visszatér a növekedési pályára, és a lakosság jövedelmi helyzete is javul.
